Egyszer fel kellett adnom egy sakkjátszmát sérülés miatt.

Én úgy tudok sörözni, ahogy Lékó sakkozni. Világossal kezdek, néha leütök pár futót, és megesik, hogy berosálok. A végjátékban aztán a parasztlány is királynővé változik.

gondolta Golyvás Elemér, majd levitte a gyereket dolgozni a bányába.

Repülés közben hirtelen leállnak a motorok. A pilóta beleszól a mikrofonba: - Kérjük, mindenki maradjon a helyén! Ne nehezítsék meg az azonosítást! Köszönjük!

Szétszaladt a ménes?

Ha kíváncsi vagy mi a véleménye Puzsér Róbertnek Berkiről, akkor katt a piros linkre :

puzser.postr.hupost-018

Tegnap sétáltam hazafelé a feleségemmel, amikor egyszer csak elengedtem a kezét, hogy elővegyem a telefonom... Ezt a képet csináltam. Nagyon mérges lett, és üvöltözött velem. Többet nem szólt hozzám aznap. U.i.: De azért legyünk már őszinték: hányszor látsz egy kutyát vezetni a városban?

Cat Norris

Mer nagyon kéne! 🙂

- Disznó kéne... - Ércse mög, hogy löadtuk!

Keményen dolgozik már évek óta? Rengeteg a pénze, de úgy érzi valami mégis hiányzik az életéből? Szereti megmutatni barátainak, hogy kitartó, elkötelezett munkájának beérett a gyümölcse? Ha úgy érzi, hogy az összes kérdésre igen a válasza figyelmébe ajánlom a képen szereplő Státusz kerékpárt. Neve abból adódik, hogy gyakorlatilag használhatatlan állapotban van, mégis egy középkategóriás autó árát kell kifizetni érte. Remekül mutat a falon, vagy a kertben a szökőkútnak támasztva. Amikor leendő tulajdonosa egy átdolgozott nap, vagy éjszaka után rápillant egyből elönti szívét a büszkeség. Felelevenedik elméjében a rengeteg emlék arról, hogy honnan indult, aztán dagadó mellkassal nyugtázza, hogy mára már megengedheti magának, hogy milliókért vásároljon egy kerékpárt. Biztos vagyok benne, hogy bár nem olcsó, nem az ára a fontos, hanem az eszme amit képvisel.

aprod.huihirdetesstatusz-kerekpar-ID1SVPT.html

Két jó barát parázs vitákat folytat, mivel egyikük katolikus lévén a túlvilágban, a másik buddhistaként a lélekvándorlásban hisz. Végül megegyeznek, hogy amelyikük előbb hal meg, tüstént tudatja, melyiküknek volt igaza. A katolikus hal meg előbb, s egyik éjszaka meg is jelenik barátja álmában. - No mesélj, mi van, mi történt? - kérdezi a buddhista. - Hát kérlek, reggel felkelünk, kimegyünk egy csodálatos, napsütötte rétre. Szeretkezünk, reggelizünk, szeretkezünk, tízóraizunk, szeretkezünk, ebédelünk, szeretkezünk, uzsonnázunk, szeretkezünk, vacsorázunk, szeretkezünk, aztán alszunk, és másnap ugyanígy folytatjuk. - Ő, hát akkor mégis neked lett igazad, van túlvilág, s te a paradicsomba kerültél! - Egy frászt! Neked lett igazad: a Gödöllői Állami Gazdaságban vagyok baknyúl.