"Nemrég egy szupermarketben vásároltam, amikor a fiatal pénztáros hölgy azt javasolta nekem, hogy inkább a saját táskáimat használjam, mert a műanyag zacskó nem környezetbarát. Bocsánatot kértem, és elmondtam neki, hogy "az én időmben nem volt még ez a "zöld" dolog. A hölgy azt válaszolta, hogy "azért van ma ezzel bajunk, mert az Önök korosztálya nem törődött eléggé azzal, hogy a környezetet megóvja a jövő nemzedékének". Elgondolkodtam. Annak idején tényleg nem volt még ez a "zöld" dolog. De akkor mink volt helyette? Nos, leírom, hogy mire emlékszem. Annak idején visszavittük a tejesüvegeket, üdítősüvegeket és sörösüvegeket a boltba. A boltból visszakerültek az üzembe, ahol mosás és sterilizálás után újratöltötték őket. Így voltak mindig újrahasznosítva. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. A lépcsőn gyalog jártunk, mert nem volt mozgólépcső minden boltban és irodaházban. Gyalog mentünk a boltba, nem pattantunk be a 300 lóerős verdánkba, valahányszor volt valami elintéznivalónk kétsaroknyira. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején kimostuk a gyerekpelenkát, mert nem volt még eldobható pelenka. A ruhát szárítókötélen szárítottuk, nem pedig egy 240 Wattot zabáló gépben. A szél- és a napenergia szárította a ruhákat a mi időnkben. A gyerekek a testvéreiktől örökölt ruhákban jártak, nem kaptak mindig vadonatúj göncöket. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején egy tévé volt egy háztartásban, nem pedig szobánként. A konyhában kézzel kavartuk az ételt, mert nem volt elektromos gépünk, ami mindent megcsinált volna helyettünk. Ha törékeny tárgyat akartunk postán küldeni, régi újságpapírokba csomagoltuk, hogy megvédjük, nem pedig buborékfóliába. Annak idején nem használtunk benzinmotoros fűnyírót. A füvet emberi erővel hajtott tologatós fűnyíróval nyírtuk. A munka jelentette számunkra a testmozgást, ezért nem kellett fitnesztermekbe járnunk, hogy árammal működő futópadon fussunk. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Ivókútból ittunk, ha szomjasak voltunk, nem vettünk műanyag palackos vizet, valahányszor inni akartunk. A tollakat újratöltöttük tintával, ahelyett, hogy mindig új tollat vettünk volna. A borotvában csak a pengét cseréltük, nem dobtuk el a teljes borotvát csak azért, mert a pengéje életlen lett. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején az emberek buszra szálltak, a gyerekek biciklivel vagy gyalog mentek iskolába, és nem használták az anyukájukat 24 órás taxi szolgálatként. Egy szobában egyetlen csatlakozó volt. Nem volt szükségünk egy rakás csatlakozóra, hogy több tucat készüléknek áramot biztosítsunk. És nem volt szükségünk számítógépes kütyüre és az űrben keringő műholdaktól érkező jelekre ahhoz, hogy megtaláljuk a legközelebbi pizzériát. Hát nem szomorú, hogy a mostani korosztály arra panaszkodik, hogy mi öregek milyen pazarlók voltunk, csak mert ez a "zöld" dolog még nem létezett annak idején?
A piros linken Zsuzsa büntet:
xfaktor.rtlklub.huvideoadasok3valogatas219541
Két labdarúgó játékvezető találkozik egy éjszakai bárban. Záróra után megbeszélik, hogy felmennek egyikükhöz egy italt meginni. Csöngetnek, de az asszony ordibálva kidobja őket. Mire a másik felajánlja, igyák meg az italt náluk. Csöngetnek, a feleség ajtót nyit, lesegíti a kabátjukat s bevezeti őket a szobába: - Mit hozhatok drágám? Sört, bort esetleg egy pálinkát? Éhesek nem vagytok? Gyújtsatok rá nyugodtan, majd kiszellőztetek. Mikor kimegy az asszony a konyhába, a vendég megkérdezi a házigazdát: - Hogyan érted el, hogy a nejed hajnali 3 órakor ilyen kedvesen fogad minket? - Hát az úgy volt, hogy vett egy kutyát és betanította, hogy harapjon meg, ha részeg vagyok. Na, jövök éjszaka haza egy kissé dülöngélve, a kutya belém harap. Adtam neki egy sárga lapot. Másnap megint este későn érek haza, a piaszagra újra belém mar a kutya. Felmutattam neki a második sárgát. Amikor a jelenet harmadszor is megismétlődött, előkerült a piros lap, majd levittem a pincébe a kutyát és agyonlőttem. - Jó, jó, de hogy jön ez a történet most ide ? - Hát csak úgy, hogy az asszonynak már van két sárga lapja.
Ha elég jó vagy a jövő héten te is kipróbálhatod magad !!!
Oktatás is van a témában.
Itt tudsz jelentkezni :
[javascript protected email address]
A következő duma párbaj jan.30.-án, szerdán 20:00 órától a Tarajos Gőte "leitató" központban.
Eseménymeghívó és részletek a piros linken :
www.facebook.comevents472920372745853?fref=ts
