Egy szovjet állampolgár elmegy szavazni. Ahelyett, hogy megnézés nélkül bedobná a szavazólapot az urnába (ami igen szavazatot jelent az egyetlen jelöltre), félrevonul és nézegetni kezdi. Azonnal odamegy hozzá egy civil ruhás szerv: - Mit művel itt maga? - Semmit, csak kíváncsi vagyok, hogy kire fogok szavazni. - Na ne viccelődjön itt, elvtárs, maga még nem hallotta, hogy a Szovjetunióban a szavazás titkos?
Tegnap kaptam ajándékba egy üveg 15 éves whiskyt, de romlott lehetett, mert egész éjjel hánytam tőle.
Én úgy tudok sörözni, ahogy Lékó sakkozni. Világossal kezdek, néha leütök pár futót, és megesik, hogy berosálok. A végjátékban aztán a parasztlány is királynővé változik.
Repülés közben hirtelen leállnak a motorok. A pilóta beleszól a mikrofonba: - Kérjük, mindenki maradjon a helyén! Ne nehezítsék meg az azonosítást! Köszönjük!
Előadó : Dr. Mogács Átlátszóak a pártok ígéretei? Szorítja a nyakát a fogyasztói társadalom csikorgó rabszolgalánca? Ön egy értelmes ember, de már nem akar az egyre zsugorodó, szűk, gondolkodó réteghez tartozni? Itt a segítség! Dr. Mogács, országos kampánykörútra indul, hogy az ép eszűek maradékát is meggyőzze arról, hogy a gondolkodás veszélyes. Ne gondolkodjon és nem lesznek problémái! Egy est, ami megváltoztatja az életét. Hozza el gyötrelmeket okozó briliáns elméjét, majd ostobán és boldogan távozzon! A tökéletes, békés butaság már nem csupán álom, hanem a közeli valóság...
Tegnap sétáltam hazafelé a feleségemmel, amikor egyszer csak elengedtem a kezét, hogy elővegyem a telefonom... Ezt a képet csináltam. Nagyon mérges lett, és üvöltözött velem. Többet nem szólt hozzám aznap. U.i.: De azért legyünk már őszinték: hányszor látsz egy kutyát vezetni a városban?
Keményen dolgozik már évek óta? Rengeteg a pénze, de úgy érzi valami mégis hiányzik az életéből? Szereti megmutatni barátainak, hogy kitartó, elkötelezett munkájának beérett a gyümölcse?
Ha úgy érzi, hogy az összes kérdésre igen a válasza figyelmébe ajánlom a képen szereplő Státusz kerékpárt. Neve abból adódik, hogy gyakorlatilag használhatatlan állapotban van, mégis egy középkategóriás autó árát kell kifizetni érte.
Remekül mutat a falon, vagy a kertben a szökőkútnak támasztva. Amikor leendő tulajdonosa egy átdolgozott nap, vagy éjszaka után rápillant egyből elönti szívét a büszkeség.
Felelevenedik elméjében a rengeteg emlék arról, hogy honnan indult, aztán dagadó mellkassal nyugtázza, hogy mára már megengedheti magának, hogy milliókért vásároljon egy kerékpárt.
Biztos vagyok benne, hogy bár nem olcsó, nem az ára a fontos, hanem az eszme amit képvisel.
aprod.huihirdetesstatusz-kerekpar-ID1SVPT.html