Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak. A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal "Ave Cezar Vavan". Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori. De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye. Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög... Oda is súgja neki a múzeumőr: - No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Sekuritate. De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, hogy min nevet ennyire. - Hát, csak azon, hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".
Egy börtön, ahol mindent lehet, csak hazamenni nem: az elítéltek a medence (!) partján kortyolgatják a whiskyt, szívják a marihuánát és fogadják a bikinis látogatókat. Van itt fodrász, udvari büfé és szinte egyfolytában szól a zene. Hétvégenként partikat rendeznek, amelyre kívülről hívnak fellépőket. Ilyen nincs? - de van! Ez a venezuelai San Antonió börtön A fegyverrel (!) is ellátott elítéltek bizonyos fokú autonómiát élveznek a falakon belül. A rendőrség szerint az okostelefonokkal, laptopokkal felszerelkezett bandavezérek a cellájukból irányítják a szervezetüket és rendelnek el rablásokat, leszámolásokat. Ez az a börtön, ahová nem hozzák, hanem ahonnan viszik a kábítószert: miután az őrök csak befelé ellenőriznek, sok olyan látogató van, aki kifejezetten drogot vásárolni érkezik ide.
Egy felmérés szerint egy átlagos magyar 1500 kilométert gyalogol évente. Egy másik felmérés szerint egy átlagos magyar 90 liter alkoholt iszik meg évente. Ezek szerint egy átlagos magyar 6 litert fogyaszt százon.
Pistikét először viszik komolyzenei hangversenyre. A gyerek meglehetősen unja az egészet, fészkelődik, majd megkérdezi: - Anyu, az mi annak a bácsinak a kezében? - Az a nagybőgő kisfiam. - És ha sikerül végre kettévágnia, akkor hazamehetünk?
1. Nagy íróasztal: Az íróasztalméret az egyik legjellemzőbb személyi adat a vállalati hierarchiában. Minél nagyobb az asztalod, annál nagyobb a hatalmad. John D. Rockefeller íróasztala akkora volt, hogy az öreg limuzinnal ment el minden egyes gemkapocsért. 2. Ablakok: Minden felsőbbrendű irodának vannak ablakai, méghozzá legjobb helyen, az íróasztal mögött. A te sziluetted így sejtelmes ellenfényben vibrál,bandzsításra kényszeríti a vendégedet és szolid, de hatásos glóriát képez a fejed körül. 3. Számítógép: Már csak azért is van szükséged egy számítógépre, hogy megmutasd, mennyire lépést tartasz a csúcstechnikával. De különben is, számítógép nélkül bajos lenne számítógépes játékokkal szórakozni, míg a lakájaid dolgoznak. Annyit azért megtanulhatsz, hogy kell ki- és bekapcsolni, elvégre a titkárnődet is érheti baleset. 4. Telefon: Jó sok gombbal. A fontos emberek rengeteg telefonbeszélgetést bonyolítanak más fontos emberekkel, akik a legújabb számítógépes játékok iránt érdeklődnek. Ha a főnököd éppen betoppanna, mindig a telefon mellett találhat, körülbelül ilyen mondatok közben: - Nem érdekelnek a kifogások! Az eredmények érdekelnek - vagy - Sajnálom, de addig nem költözhet hozzám a Mama, amíg a nettó nyugdíjából nem képes fedezni az átalakítás költségeit! 5. Zsúfolt naptár: Valósággal ordít róla, hogy magasra teszed a lécet. Ráadásul rengeteg jó pontot gyűjthetsz azoknál, akik azt hiszik, hogy a kedvükért lemondtál egy másik találkozót. 6. Nyikorgó és rogyadozó vendégszék: Porrá zúzza vendégeid önbizalmát, és kényezteti a tiédet. 7. Nagy rakás szakfolyóirat: Megmutatja, milyen jól értesült vagy, plusz még szórakoztat is a képek kiszínezése. 8. Díjak, plakettek, oklevelek a falon: A bolhapiacon bármikor beszerezheted őket, csak tüntesd el róluk a neveket. Ha valaki rákérdezne az eredetükre, zavartan tereld másra a szót, mintha nem szívesen dicsekednél. 9. Iratmegsemmisítő: Ugye nem akarod, hogy csak úgy szanaszét heverjenek a terhelő bizonyítékok, vagy tévedek?
Társkeresés felsőfokon, 15 percben. Szóval az történt, hogy váltottam pár sort egy viszonylag értelmes és viszonylag emberszabású sráccal és megbeszéltük, hogy akkor tegnap beülünk valahova kávézni. Sminkeltem egy laza 83 és fél percig, séró belő, előnyös kínai ruha felölt, parfüm meg minden, mégse nézzek ki úgy, mint egy homlessz mamut, elindultam a "randira". Megfogadtam, hogy nem eszem meg reggelire a tagot, nem nyomom le dumában, nem beszélek csúnyán, nem leszek barom, szépen, intellektuálisan elbeszélgetek vele Hegel esztétikájáról és hazajövök. Csávó áll a Moszkván, cigizik, köp egy hegyeset a telefonfülkék irányába, nálam is szakadtabb cuccokban van, virág sincs a kezében, szóval igen alacsony pontszámot kapott első ránézésre, de nem akartam ilyen hamar lemosni a sminket, gondoltam oké, kap pár percet varázslatos személyemből. Odalibbenek, egész helyes a búrája, rám mosolyog és BAZMEG HIÁNYZIK AZ ELSŐ 2 FOGA... Azt hittem beszarok ott helyben! Namármost nekem elég rendesen látszik minden a pofámon ezt ő is észrevette, gyorsan neki is állt mentegetőzni, hogy válogatottban hokizik-mondja ezt pöszén mert NINCS FOGA!-és hogy 2 napja kiverték a protkóját de már készül az új, jövő hétre meglesz. Gondoltam, jó, hát csókolózni amúgy sem csókolóztunk volna... Beültünk valami kávézóba, mondta, hogy ő egy online újságnál van a sport rovatnál-itt éreztem, hogy túl sok közös pont azért nem lesz köztünk- és hogy Csepelen lakik-szinte a szomszédban van, csak 2 óra tömegközlekedéssel. Szóval rendelt egy kapucsínót meg valami tósztot, sütit, sört, én meg gyömbért-semmi kaja, semmi pacal, csak szerényen, csajosan!-, közben csak beszélt, beszélt, hogy 4 éves korában kivették a fél gyomrát mert beteg volt, aztán 27 évesen volt egy motorbalesete és beültettek a lábszárába valami fémet, hogy múlt héten megemelt valamit és lágyéksérve van és amúgy kő kemény a bal heréje és tőzegáfonya teát iszik rá hátha elmúlik, ergó csak hallgattam, aztán felemelkedett a székről és akkorát fingott, hogy odanézett még a pultos is. Én meg csak ültem és nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik. Hirtelen azt hittem, ez valami elbaszott amcsi vígjáték vagy a kész átverés só! De nem jött a Jáksó a pezsgővel... Sűrű elnézést kért, de hát neki most valami gombás bélfertőzése van, ne haragudjak, azt mondta az orvos, hogy ne tartsa bent a gázokat semmiképp, amúgy egész nap hányt és még fogat mosni sem volt ideje, mert edzésről jött és tényleg bocs meg minden, aztán ki is ment a vécére. Én meg ültem és egykedvűen szürcsöltem a gyömbért és nem akartam de valóban NEM AKARTAM elhinni a szitut, miközben elkapott belül a röhögőgörcs, hogy tulajdonképpen mire számítottam bazmeg? Egy normális pasira akivel órákon keresztül értelmes dolgokról fogok meghitten beszélgetni gyertyafénynél és a végén belekarolok és hazakísér? Chö! Ugyan már! Aztán visszajött és közölte, hogy mennünk kéne, mert hát az előbb sógorostul jött a puki,- azaz egy kicsi belement a boxeralsóba,- tegyem már meg, hogy fizetek (WTF?!) ő addig kint megvár. - Azt a gentleman kurvaanyádat! Úgyhogy fizettem, kimentem, kezet ráztam vele és csak annyit mondtam, hogy örülök, hogy beszart a gyönyörtől hogy velem tölthette ezt a kis időt, aztán sarkon fordultam és otthagytam a büdös, fogatlan picsába.
