VW-botrány - Hogyan csaltak?

A VW csaló algoritmusa érzékelte, amikor a gépjármű elektronikus szervizcsatlakozójára (ECM) környezetvédelmi mérés miatt csatlakoztak. A szoftver a kormány állásából, a sebességből, a motor jellemzőiből, a légköri viszonyokból, sőt a géptető helyzetéből (nyitva van) következtetett erre. Amennyiben úgy értékelte, hogy jobban kell teljesítenie, az előre beállított jelleggrafikonokból a megfelelőt használta, amellyel teljesíteni tudta a szigorú károsanyag-kibocsátási normákat. Amennyiben ez nem volt szükséges, akkor az utcai kalibrációt használva sokkal megengedőbb volt a rendszer, és akár 40-szer annyi káros anyagot engedett a levegőbe jutni.

A motortérben az üzemanyagok tökéletlen égése során, így a dízelek esetében különösen a nitrogénvegyületetek (NO, NO2, NO3) és a koromrészecskék okoznak gondot. A nitrogénoxidok (NOx), köztük különösen a nitrogén-dioxid, komoly egészségügyi problémákért felelős; köznapi nevén a sárgásbarna gázt szmogként emlegetjük. Elsősorban asztmás és más légúti megbetegesekhez vezet túlzott jelenléte. Jelenleg 80 milligramm a megengedett kibocsátási norma a nitrogénoxidokból (NOx) kilométerenként az újonan forgalomba helyezett személyautók esetében az unióban (Euro 6). Ezt az értéket annak fényében érdemes megjegyezni, hogy 20 évvel ezelőtt, az Euro károsanyag-kibocsátási normák bevezetése idején 500 mg/km volt a megengedett érték. (Előtte meg bármennyi.) Mindez azt jelenti, hogy elvileg 85 százalékkal tisztább egy mai dízel, mint 20 évvel ezelőtti társa volt. Ám nagyon úgy tűnik, hogy ezek a számok csak laboratóriumi körülmények közt igazak... ( hvg.hu )

VW-botrány - Hogyan csaltak?