"Nagyon elegem van abból, hogy akadályozni akarnak létünk teljes megismerésében, mert úgy döntöttek valakik, hogy úgy szeretnék kihasználni az emberek jóhiszeműségét, és azt a vágyát, hogy ne azzal kelljen már foglalkozniuk örökké, hogy árgus szemekkel és fülekkel azt figyeljék, már megint, hol játszanak ki minket, hanem alkosson! Ehelyett?

Egyszerre kellene lennem, politikusnak, közgazdásznak, kémikusnak, biológusnak, orvosnak, fizikusnak, mindennek, mert nem tudhatom, hol akarnak valami ocsmány csalással megetetni!

Az asztalost sem kell állandóan figyelned, mikor az asztalt készíti neked, rábízod, ha nem azt rakta eléd, amit kértél, eljársz vele szemben valamilyen módon, elzavarod, nem fizeted ki, másikat keresel.
Minden ember fel van háborodva, ha valakit hazugságon kap a mindennapi kapcsolataiban, annál feljebb lévők hazugságain nincs felháborodva, nyeli, mint a kacsa a nokedlit!

Nem akar neki hátat fordítani, nem akarja páros lábbal seggbe rúgni, legyint egyet és hallgat!
Érdekes, hogy ott, ahol nagyon komolyan az életünkről van szó, a jövőnkről, az utánunk jövők lehetőségeiről, nem érdekel senkit, azt hiszed elég, ha ráhagytál némi vagyont a gyerekedre, hiszed, megtettél mindent! Megszoktuk, hogy a politika, a hatalom az a hazugsággal egyenlő és ennyi, nem követeli az ország egymás után felsorakozva, hogy az Igazságot akarjuk, sőt, az egész emberiség hallgat..."