Mesélj nekem apu, Mi az, hogy becsület? Hogyha az van nekem, Jár érte tisztelet? Milyen lesz apu, Az igaz szerelem? És ha majd elmúlik Akkor az fáj nekem? Vannak-e apu, Ma is istenek? Hisznek-e még bennük, Most is az emberek? Van-e tényleg élet A halál után? És ha ezt kérdezem, Miért nézel bután? És ha majd felnövök, Nekem is lesz sorsom? Mert most a tanulás, Az a legfőbb gondom. Miért lesznek rosszak, Apu, az emberek? Hogy lehet, hogy vannak Éhező gyerekek? Ha a munkádért mindig Megkapod a béred. A hónap végén akkor Miért nincsen pénzed? Ha rám nézel, látom, Fátyolos a szemed. Hogyha én nem lennék, Könnyebb volna neked? Hogyha öreg leszek, Nekem is lesz szagom? És az unokákat Én is elronthatom? A szomszéd néniből Mikorra lesz banya? Hogy lesz egy országból Mocskos zsiványtanya? Sok mindent nem tudok, De egyet, elhiheted, Megmutattad nekem, Milyen a szeretet. Ne búsulj, apa, Nem számít a pénzed, Mert jó, hogy velem vagy, Én így szeretlek téged. Muhi János - Mesélj apu
1. Ez itt a szép pici piros szád. 2. Ez a két alma a mellecskéd. 3. Itt a szép, sima pocikád, ez meg a . . . - Béla! Most dugunk, vagy leltározunk?
Amikor egy férfi grillsütésre szánja el magát, a következő történik: 1. A férfi előveszi a kerti grillt és a faszenet. 2. A nő letakarítja a grillrácsot. 3. A nő lemegy a zöldségeshez. 4. A nő lemegy a henteshez. 5. A nő előkészíti a salátát. 6. A nő előkészíti a húst a sütéshez. 7. A nő kikészíti a fűszernövényeket a szükséges eszközökkel. 8. A nő kiviszi az előkészített eszközöket a férfinak, aki elterülve sört iszik. 9. A férfi elhelyezi a hússzeleteket a grillen. 10. A nő bemegy és megterít. 11. A nő elkészíti a zöldségeket. 12. A nő kimegy, hogy szóljon a férfinek, hogy a hús épp odaég. 13. A férfi leveszi az odaégett húst, és átadja a nőnek. 14. A nő tálal. 15. A férfi italt tölt. 16. A nő leszedi az asztalt. 17. A nő elmosogat és rendbe rakja a konyhát. 18. A férfi otthagyja a grillt, mert még van rajta némi parázs. 19. A férfi megkérdezi a nőtől, hogy örül-e, hogy ma nem neki kellett főznie. 20. És bizonytalan arcát látva megállapítja, hogy a nők soha nem elégedettek.
Tételezzük fel, hogy ... A kormányzat mindenkinek ad 500.000 Ft-ot. - Ha ezt a pénzt elköltjük a Józsefvárosi piacon, a pénz Kínába kerül. - Ha benzint veszünk rajta, akkor az araboké lesz. - Ha komputert veszünk, akkor Indiába és Hong Kong-ba kerül. - Ha gyümölcsöt, zöldséget vásárolunk, akkor Hollandiáé, Spanyolországé, Olaszországé, Egyiptomé lesz. - Ha kis fogyasztású és jó autót veszünk, akkor Japánba, Németországba, Spanyolországba kerül. - Ha elektronikus kütyükre költjük, akkor a pénz Taiwanra vándorol, és nem segíti az magyar gazdaságot. Az egyetlen lehetséges mód, hogy a pénzt itthon tartsuk Magyarországon, ha nőkre, jó magyar borra és pálinkára költjük, mert ezek garantáltan hazai termékek. Én ehhez tartom magam! Csak hát nehéz az asszonnyal megértetni, hogy mindezt merő hazafiságból teszem!
Hogy is van ez ??? "Az 1920-1930-as években még csak a férfiak dolgoztak, a családok mégis meg tudtak élni. Most technikailag már sokkal fejlettebbek vagyunk, gépek segítségével 1 ember 10 ember munkáját is el tudja végezni, sőt már gépek gyártanak gépeket, az emberek mégis többet dolgoznak, és mégis nehezebben tudnak megélni...."
