A középkori Angliában az emberek nem szexelhettek, csak a király jóváhagyásával (kivétel a királyi család). Mikor egy család gyereket akart, a királyhoz kellett fordulniuk kérelemért, aki küldött nekik egy táblát, amit az ajtóra kellett kitűzniük, amikor házas életet éltek. A táblán ez állt: Fornication Under Consent of the King. ( F. U. C. K. ), azaz paráználkodás a király engedélyével. Innen ered a mai “fuck” angol szó.

Kártérítést követel egy dán férfi, akinek leégett a nemi szerve, mert mûtét közben lángra lobbant az alkoholos fertõtlenítõszer, amellyel altáját alaposan körbekenték elõzõleg. A gyulladás kiváltója pedig nem volt más, mint egy könnyed szellentés, amelyet belobbantott a páciens faráról éppen egy szemölcsöt eltávolító elektromos kés. Ez a kis láng elég volt ahhoz, hogy a sebalkoholt is meggyújtsa. - Arra ébredtem, hogy lángol a tököm. - emlékezett vissza a kárvallott, aki most beperelte a Kjellerups kórházat, mert hosszú ideje nem tud dolgozni, és házastársi kötelességeit is kénytelen hanyagolni.

Én igazán soha nem értettem meg, miért különböznek annyira a férfi és női szexuális szükségletek. És soha nem értettem meg azokat a Vénusszal és Marssal kapcsolatos dolgokat. Ugyanúgy nem értettem, hogy a férfiak miért gondolkodnak fejjel, a nők viszont szívvel. És a végén, soha nem értettem, hogy miért csökken a női szexuális vágy a nagy Igen kimondása után. Egyik este, múlt héten, feleségemmel feküdtünk az ágyban. Már lángolt a vágy és a hormonok, amikor mondta: - Nem tudok most, nincsen kedvem… Csak akartam, hogy megölelj egy kicsit. - Miii??? – mondtam – ez most mit jelentsen? És akkor kimondta a mondatot, amelytől fél minden férj a bolygón: - Te egyszerűen nem érted az én érzelmi igényeimet, amelyekre szükségem van, mint nőnek, hogy kielégítsem a te férfi testi szükségleteidet. Furcsa arckifejezésemre csak azt mondta: - Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azért, amit az ágyban csinálok veled? Rájöttem, hogy nem lesz semmi, elfordultam és elaludtam. A következő nap felhívtam a főnököm és kivettem egy szabadnapot, hogy egész nap a feleségemmel legyek. Elmentünk ebédelni, aztán elvittem egy nagy bevásárlóközpontba ahol egy fél emeletnyi női ruha üzlet volt. Körbe mentem vele, amíg kiválasztott néhány drága ruhát. Nem tudtaeldönteni, hogy melyiket vegye meg, így mondtam, hogy megvesszük az összeset. Cipőt is akart, amelyik illik a ruhához, mondtam hogy vegyünk mindegyik ruhához valót. Elérkeztünk az ékszerboltig, ahol választottam gyémánt fülbevalókat. Mondhatom, hogy itt már naagyooon izgatott volt. Biztos arra gondolt,hogy a csőd szélén vagyok. Arra gondoltam, hogy próbára tesz, amikor kérte a tenisz csuklópántot,mert még soha életében nem fogott teniszütőt. Biztos gondolkodásba ejtettem, amikor így válaszoltam: - Persze, drágám. Szerintem már közel volt a szexuális csúcshoz az óriási izgalomtól. Végre mosolyogva szólt: - Azt hiszem, hogy ennyi lesz. Menjünk a pénztárhoz. Alig bírtam ki, hogy ne röhögjek, amikor válaszoltam: - Nem tudok most, nincsen kedvem. Az arca eltorzult és teljesen elsápadt: - Miii??? Akkor elmondtam: - Csak azt akartam, hogy az öledben tartsd egy kicsit ezeket a ruhákat… Te egyszerűen nem érted az én pénzügyi gondjaimat,amelyekkel meg kell küzdenem, mint férfinak, hogy kielégítsem a vásárlási vágyadat, mint nőnek. És amikor rám nézett, úgy, mintha ölni akarna, hozzátettem: - Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azokért a ruhákért, amiket veszek neked? Szóval, ma este sem lesz szex. . .

Egy angol család száll meg egy budapesti hotelben, a 222-es szobában. A férj telefonon rendel két rumot: - Two rums to room two two two. A recepciós (szőke) hölgy: - Taram taram tam tam tam. Anyáddal szórakozzál !

A 18. Veszprém Rali Gy/2 – Gyártelepen óriási tragédia történt. A szurkolók egyik kedvenc autója, Bútor Robi Peugeot 207 S2000-se a tűz martalékává vált.

1. A pokol békája ( Lucky555 )

John Howard ( Ausztrália miniszterelnöke 1995-2007 ) "A BEVÁNDORLÓKNAK KELL ALKALMAZKODNIUK, NEM A HAZAIAKNAK! Vegyék tudomásul, vagy hagyják el az országot. Elegem van abból, hogy a mi nemzetünknek kell folyton óvakodnia, nehogy bizonyos egyének vagy nemzetük megsértődjék. Kultúránk évszázadok alatt fejlődött ki, amely olyan nők és férfiak harcára, bátorságára és győzelmeire épül, akik valamennyien a békét keresték és akarták. Legtöbbünk anyanyelve angol, nem pedig más nyelv. Ezért, ha a mi társadalmunkhoz akartok tartozni, .... tanuljátok meg a nyelvünket! A legtöbb ausztrál istenhívő. Nem csupán néhány keresztény, nem a szélsőjobb, nem politikai kényszer, nem - puszta tény, hiszen nemzetünket keresztény meggyőződésű férfiak és nők alapították, és ez egyértelműen dokumentált. És ezért nem elvitatható, hogy ezt iskoláink falain kifejezésre is juttassuk. Ha Isten megbotránkoztat benneteket, akkor azt tanácsolom nektek, válasszátok hazátokul a világ valamely más táját, mert Isten a MI KULTÚRÁNKNAK alapja. El fogjuk fogadni a ti hiteteket, nem fogjuk megkérdőjelezni. Csupán annyit kívánunk, hogy a mi hitünket is fogadjátok el, és éljetek velünk harmóniában, békében és örömben. Ez itt A MI NEMZETÜNK, A MI FÖLDÜNK és a MI ÉLETVITELÜNK, és minden lehetőséget megadunk nektek, hogy javainkból részt kapjatok és velünk együtt élvezhessétek. De ha állandón panaszkodtok, sajnálatot hajhásztok, történelmi zászlónkat égetitek, hitünket becsmérlitek, keresztény értékeinket semmibe veszitek, életvitelünket elítélitek, akkor arra biztatlak benneteket, éljetek demokráciánk és társadalmunk egy további előnyével: AZZAL A JOGGAL, HOGY ELHAGYJÁTOK AZ ORSZÁGOT! Ha nálunk nem vagytok boldogok, akkor MENJETEK EL! Nem kényszerítettünk benneteket, hogy ide jöjjetek. Ti akartatok hozzánk jönni. Hát fogadjátok el azt az országot, amely titeket is elfogad." Mentől többünk olvassa és gondolja végig az ausztrál miniszterelnök érvelését, annál jobb esélyünk lesz, hogy a mi nemzetünk tagjai is újra megérezzük, hogy van gerincünk, hogy ugyanezt az igazságot kimondjuk és támogassuk.

Psychrolutes marcidus Az angolul blobfish-ként ismert Psychrolutes marcidus valószínűleg a legcsúnyább hal, amelyet valaha rejtettek a tengerek. Talán nem véletlen, hogy Ausztrália és Tasmánia partjaitól távol, az óceán mélyén éldegél, és nagyon ritkán mutatkozik emberek előtt - legfőképpen akkor látni, amikor véletlenül hálóba gabalyodva fogják ki.