Férfi ügyfeleknek : 1. Hajtson az automatához, és nyissa ki az ablakot. 2. Helyezze be az automatába a hitelkártyát, és adja meg a PIN-kódot. 3. Billentyűzze be a kívánt összeget. 4. Tegye el a pénzt. 5. Vegye ki a hitelkártyát és a bizonylatot. 6. Húzza fel az ablakot. Jó utat! Női ügyfeleknek: 1. Hajtson az automata elülső oldalához. 2. Indítsa újból a lefulladt motort. 3. Nyissa ki az oldalsó ablakot. 4. Menjen hátrafelé, amíg az automata az ablak mellé nem kerül. 5. Vegye elő a táskáját, és ürítse ki az utasülésre, majd keresse meg a hitelkártyáját. 6. A visszapillantó tükörben ellenőrizze a sminkjét. 7. Próbálja meg a hitelkártyát behelyezni az ATM-be. 8. Szálljon ki, hogy elérje a bankautomatát. 9. Helyezze be a hitelkártyát. 10. Vegye ki és helyezze vissza fordított irányban. 11. Menjen vissza a kocsihoz, és keresse meg a noteszét, amibe felírta a PIN-kódot. 12. Billentyűzze be az adott számokat. 13. Nyomja meg a "törlés" gombot, és a TAJ-száma helyett adja meg a mellette lévő négyjegyű számot. 14. Most üsse be a felvenni kívánt összeget. 15. Vegye el a készpénzt és a bizonylatot. 16. Szálljon vissza a kocsiba, keresse meg a pénztárcáját, tegye el a pénzt, ellenőrizze a sminkjét és induljon el. 17. Tolasson vissza az automatához, szálljon ki, és vegye ki a hitelkártyáját. 18. Tegye el a hitelkártyát. 19. Ha a sminkje rendben, egyes sebességben indítsa újra a lefulladt motort. 20. Vezessen két-három kilométert, és ha gyorsabban szeretne menni, engedje ki a kéziféket. Jó utat!
Kedves Napiszar! A Deák téri Unicredit bank felett lakom, ahol MINDEN rohadt éjjel órákon át szól a riasztó. Ugyanis olyan szupi kis bank ez az Unicredit, hogy készpénzfelvétel céljából, ÉJJEL-nappal bárki bemehet az előtérbe. Nem ám úgy, mint pl. az OTP-nél, ahol le kell előtte húzni a bankkártyát és csak akkor nyílik az ajtó, neeeem, itt csupán az "Ajtónyitó" feliratú gombot kell lenyomni és már bent is vagy. Jó kis hely ez az előtér, minden éjjel lövik itt magukat, szarnak, hugyoznak a csövesek, drogosok vagy akinek épp kedve szottyan hozzá. Ha viszont valaki több mint 5 percet van bent, megszólal a riasztó és nem áll le. Miután személyesen is felkerestem a szóban forgó bankot, elküldtek a francba, hogy ez őket nem érdekli, ők nem az OTP, ide bárki bejöhet, az én gondom, hogy nem tudok aludni a riasztótól. Kedves Napiszar, legyetek szívesek és töltsétek fel a képet, hogy mindenki láthassa, az Unicredit szarik arra, hogy szarnak a bankjukba. Köszi, és üdv : Egy kialvatlan Napiszar rajongó
Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak simán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.
A Facebookon terjedő : "Mi az indián neved?" alkalmazás, egy ügyesen álcázott adathalász eszköz. Ha megnyomtad a beleegyezés gombot az alkalmazás futtatására egy ékszerüzlet hozzájuthat személyes adataidhoz, és csatlakoznod kellett a Facebook oldalához, promócióhoz kötötte az alkalmazását.
Így lett egy egyszerű ékszer üzletnek 730 ezer rajongója a facebookon, és lett ezzel Magyarország legnagyobb cége a Facebookon.
Teljes cikk a piros linken :
magyarinfo.blog.hu20111210adathalasz_atveres_a_mi_az_indian_neved_alkalmazas_a_facebookon?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook&utm_campaign=blhshare
Azt ötöltem ki, hogy közvélemény kutatást tartok, megkérdezem a gyerekeket, hogy szerintük ki/mi az a "kurva", persze először a szülőktől kérek engedélyt. 1. Zsófi, 6 éves. "A kurva? Az egy csúnya szó amit apu mond amikor nem megy a számítógépe." 2. Bécike 7 éves "A kurva az a fradi mert apa mindig azt mondja hogy kurva fradi kurva fradi, bár nem tudom, hogy mi az a fradi, de biztos az is nagyon csúnya szó." 3. Botond, 7 éves "A kurva az az, aki nagyon ki van festve és nincs pénze ruhára, ezért áll az út szélén és kéreget az autósoktól pénzt ruhára." 4. Petra, 6 éves "A kurva az egy olyan néni, aki csak este dolgozik, mert akkor jönnek haza fáradtan az apukák és ő beszélget velük. Én is szeretnék majd kurva lenni. *(itt anyuka hanyatt esett...)* 5. Pistike, 6 éves: "A kurva az egy olyan néni, aki pénzért ad puszit. Anyu ingyen ad, tehát anyu nem kurva."