Az áruház igazgatója szeretné megismerni a "hét eladójának" megválasztott Mr. Brownt a sportosztályról. A férfi éppen egy jól öltözött, harminc körüli férfit szolgál ki. - Uram, ha már elviszi ezt a csodálatos horgászbotot, ezt a gyönyörű, precíziós orsót, a csalitartó dobozt és a haltartó hálót, gondoljon arra, hogy időnként bele is kell gázolnia a vízbe. Kiváló minőségű gumicsizmáink és vízálló ruháink vannak, nézze, önnek ez a sárga állna talán a legjobban. S ha arra gondol, márpedig joggal gondolhat rá, hogy a parttól kicsit távolabb jobban harapnak a halak, akkor nélkülözhetetlen ez az elsüllyeszthetetlen gumicsónak, na és persze ez a csendes kis Thomson-motor, hogy megkímélje önt az evezés fáradalmaitól! Akkor ugye számolhatok is? - Mr. Brown, ez bravúros teljesítmény volt - rázogatja az eladó kezét az igazgató. - Köszönöm, uram! Tudja, ez az úr eredetileg csupán egy csomag tampont akart venni a feleségének, de én rábeszéltem, hogy ha már úgyis el van rontva a hétvégéje, menjen inkább horgászni!
Egy turista sétál a tengerparton. Egyszer csak meglát egy táblát: Sirályok eladók! A turista odalép az árushoz: - Mennyibe kerül egy sirály? - Tíz euró. A turista átnyújt egy tízest, az árus elteszi, majd felmutat az égre: - Az ott a magáé.
Röpirat a Magyarsághoz
A magyarországi társadalom legnagyobb problémája, hogy közel egymillió, tehát a teljes lakosság tíz százaléka, a munkaképes és dolgozó lakosság pedig közel egynegyede él segélyből. Ez azt jelenti, hogy nem, hogy magát ellátná az említett negyed és adóként a közösbe akár csak egy forintot is beleadna, hanem abból kap folyamatosan alanyi jogon, amit mások, akik dolgoznak járulék vagy adó címszó alatt befizetnek az államkasszába.
Köztudott tény az is, hogy ezen segélyezett tábor kilencvenöt százalékát magyarországi cigányok adják, ahol már időközben a harmadik, negyedik generáció születik és nő fel úgy egymás után, hogy a segély az egyetlen megcélzott legális jövedelemforrás. Magyarországon a segélyezés mértéke ezen kívül a nemzeti össztermékhez mérten pedig a legmagasabb egész Európában.
Teljes cikk a piros linken :
magokvagyunk.blogspot.com201103magyar-valosag-2011-mentsuk-meg.html
Délelőtt volt egy kis technikai gond az oldallal. Elnézést a kellemetlenségért. Admin
Magyarország!!! Két munkás dolgozik azon, hogy 7 acéloszlopot helyezzenek el, melyek az autóknak a járdán történő parkolását hivatottak megakadályozni. Kérdés: Mennyi idő múlva jönnek rá, hogy hova is parkoltak autójukkal 🙂
- Az állatkertben az elefántok zoo-csemegét dobálnak neked. - A strandon komoly pénzt keresel az árnyékod bérbeadásával. - Megtámad egy húsevő baktérium, és az orvosod szerint már csak 22 éved van hátra. - Az aszpirint is majonézzel veszed be. - A jogosítványodon ez áll: "A fénykép a másik oldalon folytatódik."
Lájkold a facebook oldalon a videót, ha tetszett.
U.i.: ha nem , akkor is 🙂
www.facebook.comvideovideo.php?v=301992806477835
"Hali! Pár perce szembesültem vele, mire a legkíváncsibbak az emberek Magyarországon manapság...
Így lehet meghülyíteni egy hülyével egy országot...
Utána kerestem, mert hát engem is izgat ez a csodálatos magyar szó, hogy "hálenda"
A Hálenda már a tengerentúlon is öl és butít... áááááá"
Majd leestem a székről, mikor lejjebb görgettem ennek a kanadai cégnek a főoldalát :
www.halendasmeats.com
A darázs, mint analógia Ma hazafelé tartottam az iskolából, és a buszon olvasgattam. A busz hátuljában ültem, ahol csak egy cigány család ült mellettem. Apuka, kb. 2 méter magas, anyuka nagydarab testes cigány asszony, és egy nagyjából 10 éves gyerek. Megáll a busz, kinyílnak az ajtók, és leszállnak a szülők, a cigánygyerek pedig odalép hozzám, és megkérdezi mit olvasok. Nocsak, ez nem cigit kér, nem aprót, nem kötekedik, csak kíváncsi mit olvasok ! Elmosolyodtam és kedvesen válaszoltam neki, megmutatva a könyvet. Erre elindul az ajtó felé, és megragadja a könyvet. De nem járt sikerrel, mert erősebben fogtam, úgyhogy kicsúszott a kezéből. Erre visszafordul, és egy hatalmasat köp felém, majd azt kiáltja: -DÖGÖLJ MEG! KURVA ANYÁD! És leugrik a buszról. Az utasok meglepetten néznek felém, én pedig csak halkan megjegyzem: cigány kultúra. Ez egy órája történt nagyjából. Azóta elgondolkoztam, hogy mi lett volna, ha nem vagyok ilyen békés. A szerencséje egyrészt az volt a gyereknek, hogy nem sikerült ellopnia a könyvet, és hogy nem sikerült leköpnie. Mert akkor lehet, hogy véletlen úgy pofán verem hogy szilánkosra törik a kis arca. A másik szerencséje, hogy rettentő békés ember vagyok, kisgyerekeket meg főleg nem szoktam bántani. Engem így neveltek. Nem úgy, hogy lopjak és köpjem le a többi embert. Mielőtt valaki megkérdezné, nem, nem vagyok sem kopasz, sem bomberdzsekis, és nem is a "Hogyan verjünk cigányokat?" c. könyvet olvastam. Tehát semmi oka nem volt rá a gyereknek hogy így viselkedjen. Ebből az következik, hogy őt így nevelték, nála ez természetes. Újból megállapítottam, hogy aki ma Magyarországon utálja a cigányokat, az nem rasszista, csak tapasztalt. Kezd egyre jobban dühíteni, hogy nap mint nap ilyen történeteket hallok, és közben a médiából az harsog hogy szegény cigányokat elkülönítik, nem járhatnak egy iskolába a magyar gyerekekkel, kiközösítik őket. Na vajon miért? Persze a bőrszínük miatt. Logikus. Én nem azért utálom a darazsakat, mert fekete-sárgák, hanem azért, mert állandóan rám szállnak, belemásznak a kajámba, ha pedig megpróbálom elhessegetni őket, megcsípnek..."