Csőnadrág: 5000 Ft. Hajfesték: 1500 Ft Rózsaszín V alakú póló: 8000 Ft Az érzés amikor apád megtudja, hogy buzi vagy felbecsülhetetlen!

Eladósodni látszik? Haragszik a rendszerre, államra, kormányra, unióra, bankokra, bankókra? Akkor Önnel nem tehetünk meg akármit*! *Innentől bármit megtehetünk. Mire vár? Vegyen fel De biza hitelt! Nem lesz boldog tőle? – De biza! Nem tünteti el a stressz okozta ráncokat, infarktusokat? - De biza! Nem érné meg esetleg Önnek? – De biza! Nem ez a legjobb üzlet jelenleg? – De biza! Ne késlekedjen! Mert: „Ha a hitele De biza, várja Önt nyáron Ibiza!” Konstrukcióink: - Na most erre már eleve rájön egy nem várt kamat, utána pedig egy dupla csavarral változtatott THM. Ez azét jó Önnek, mert nem kell izgatottan figyelnie a kamatokat meg a THM-et, hiszen azt kedvünkre változtatgatjuk amúgy is, különben unatkoznánk bent a bankfiókban, ugye megérti. - Nem várt pénzleadást is vidáman bekalkulálhat, ez is kedvező lesz Önnek, egy kissé. Kialakul közöttünk egy oldott kommunikáció, melyet sárga csekkek formájában bonyolítunk le Önnel. Ezen aránylag sok nullát tartalmazó összegek lesznek. Ne aggódjon sokat, mihamarabb fizesse be ezeket az összegeket, így annál kevesebb ideig törődik vele. (Megéri így tennie.) - Elfogadunk ingatlant, értékesebb tárgyakat is. Na ne mondja, hogy olyan nagy öröm egy hétvégi telekre füvet nyírni kijárogatni. Egyszer ott fog becsípődni a dereka, és akkor lesz ám nem várt kiadás. Mi levesszük válláról (derekáról) ezt a terhet. Őszintén, mennyit izgul Ön, hogy el ne lopják az autóját, aranyozott étkészletét, értékes porcelánvázáit? Hm? THM? Na ugye. Adja le nálunk, ígérjük, még holmi átvételi elismervényeket sem kell megőriznie, mert nem adunk. Nem adunk az ilyesmire. Legyen szabad*! *Korlátozott mozgásterű rabszolga. - Nincs munkája már egy ideje? Nézze: a bankfiókunk épülete mögött elég rossz állapotban van a kert. Meg kéne metszeni a fákat, megigazítani a bokrokat, a tavalyi levelek sincsenek összegereblyézve. Jöjjön, fizesse be a jelképes* munkavégzési tagdíjat, és lásson neki! Hm? THM! *horribilis Még mindig nem érti, milyen jó lesz ez a De biza hitel? De biza? Akkor Ön már a mi emberünk. Itt írja alá önkéntes zombi rabszolgává válását. Ruházatát a hármas ablaknál adhatja le. Ön tényleg azt hitte, nem vehetjük el még az alsónadrágját is ilyen-olyan indokokkal? DE BIZA! Forrás : Hartay.blog.beol.hu

És még azt mondják, hogy nincs új vállalkozás?! A hölgy limonádét árul a strandon🙂 Állítólag beszed napi 250 dolcsit !

"Egy kis üzletben könyörögtem érte, hogy adják nekem. Ez egy bontatlan üveg !"

DJ SuperStereo feat - Fanna - Miért?!

Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak simán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.

1. Mielőtt megveszel, kérlek vedd figyelembe, hogy 12-15 évig is elélhetek. Bármilyen elválás tőled nagyon fájdalmas lesz számomra! 2. Adj időt arra, hogy megértsem mit szeretnél! 3. Bízz bennem - ez fontos ahhoz, hogy jól érezzem magam. 4. Ne légy rám sokáig mérges, és ne büntess azzal hogy bezársz valahova.Neked meg van a saját munkád, a saját környezeted és barátaid. Nekem csak te vagy! 5. Beszélj hozzám, még ha nem is értem beszéded, szeretem hallani a hangod, a szavaidat. 6. Vedd figyelembe, hogy akárhogy is bánsz velem, én soha nem fogom elfelejteni. 7. Ne üss meg!Tudok harapni, s így könnyedén megsérthetem a kezed, de én nem ezt választom! 8. Mielőtt megszidsz a lustaságom s makacsságom miatt, gondold át, miért lehetek ilyen.Lehet, hogy nem helyes eledellel etetsz, túl sokat voltam a napon, vagy már öregszem, s a szívem gyenge! 9. Gondoskodj rólam akkor is, ha már idősebb vagyok.Egyszer te is megöregszel! 10. Légy velem a nehéz pillanatokban is. Ne mondd, hogy "nem bírom látni", "jobb ha akkor történik, mikor én nem vagyok itt".

"Nem értem, ha a gazdi idejön, mindjárt itt vannak a madarak is, én meg már itt kuporgok órák óta, majdnem elalszom, és nem jönnek! Pedig ennek egy macskaetetőnek kell lenni, mert mindig tele szokott lenni madarakkal!"

1. Nem tudja megszámolni a haját. 2. Nem tud úgy lélegezni, hogy kilóg a nyelve. 3. Nem tudja szappannal megmosni a szemeit, ha azok nyitva vannak. U.i.: - Tedd már vissza a nyelved... úgy nézel ki, mint egy kutya 🙂 Lájkold, ha bekajáltad 🙂

Helló! Na ezt már én sem bírtam ki, hogy ne küldjem el. Gyilkos helyesírás és értelem!

A milliomos kocsija szervízben van így kénytelen tömegközlekedéssel hazamenni. Felszáll egy trolibuszra, de az nem arra megy amerre ő lakik, úgyhogy odamegy a sofőrhoz, és azt mondja: - Itt van 50.000 forint, de arra menj ahol én lakom! A sofőr beleegyezik, elmennek egy darabon, de aztán a sofőr jelzi, hogy sajnos nem mehetnek tovább, mivel nincs több vezeték. A milliomos erre felajánl 100.000 forintot az utasoknak, hogy tolják a trolit, a sofőr meg majd irányít. Az utasok beleegyeznek, tolják, tolják, egyszer csak a sofőr megint jelzi a problémát. - Most már tényleg lehetetlen tovább menni. Itt egy hatalmas árok, sehogy sem lehet megkerülni. Mit tegyünk? - Semmi baj, megérkeztünk haza. - Maga itt lakik a környéken? És mi ez a hatalmas gödör? - Tegnap metróval jöttem.