Beszélgettünk és megkérdezte, hogy mennyit bírok az ágyban? Mondtam neki, hogyha nem állítom be az ébresztőt, akár délig is! 🙂
- Tudod, haver, amikor közterület felügyelő lettem, csak a tudásomra és a józan eszemre támaszkodhattam. - Nyugi, nem te vagy az egyetlen, aki nulláról indult.
Volt egyszer messzi földön egy önálló, magabiztos hercegnő, aki egy szép napon a kastélya melletti zöldellő mezőn, a kristálytiszta tó partján, egyszer csak meglátott egy ronda, zöld békát. A béka ráugrott a hercegnő térdére, és azt mondta: Ó, csodálatos hölgy, valamikor daliás herceg voltam, amíg el nem átkoztak. Ha megcsókolnál, ismét jóvágású fiatal herceg lehetnék, és akkor, összeházasodhatnánk, beköltözhetnék a kastélyodba az anyámmal együtt. Ahol főzhetnél, moshatnál ránk, nevelhetnéd a gyerekeinket, és emiatt örökké hálás és boldog lehetnél! Aznap este, miközben a hercegnő könnyű vacsoraként, enyhén fehérboros hagymamártásban megfuttatott fenséges békacombot szopogatott, magában elmosolyodva így szólt: én ezt kuvár@ másképp gondolom...