A férj meséli a feleségének : - Képzeld, van egy új titkárnőnk, az Icuka. Valahonnan kiszimatolta, hogy Fradi-drukker vagyok, és kaptam tőle egy dobozban zöld és fehér tollakat. Kis dolog, de jól esik az embernek. Másnap hazatérésekor ezt mondja : - Képzeld, ez az Icuka ma fehér blúzban és zöld szoknyában volt. Kis dolog, de jól esik az embernek. Harmadnap ezzel megy haza : - Képzeld, ez az Icuka ma zöld melltartót és fehér bugyit vett fel. Kis dolog, de jól esik az embernek. Negyednap ezzel fogadja a felesége : - Képzeld, ma itt járt a szomszéd. 3 centivel hosszabb a farka a tiednél. Kis dolog, de jól esik az embernek!

Válság van 🙁

Miért rúgtam ki a titkárnőmet? Két hete volt a 45. születésnapom. Egyébként sem éreztem magam valami fényesen. Lementem reggelizni. A feleségem azt sem mondta: Jó reggelt, nem hogy Isten éltessen... A gyerekek sem mondtak semmit, teljesen hidegen hagytam őket. Úton az irodába már teljesen levert voltam. Bementem az ajtón, és Mari, a titkárnőm felállt, és így szólt: Isten éltesse sokáig, főnök! Na, ettől egy kicsit mindjárt jobban lettem. Legalább egyvalaki nem felejtett el! Délig dolgoztam. Pontban 12-kor Mari bekopogott az ajtómon, és azt mondta: - Főnök, ma van a születésnapja. Menjünk el ebédelni, csak mi ketten! Nem a szokásos kis étterembe mentünk, hanem egy hangulatos falusi lokálba, hogy egy kicsit magunk lehessünk. Ittunk két Martinit és elégedettek voltunk a kiváló ételekkel. A visszaúton Mari azt mondta: - Tudja, olyan szép ez a mai nap, és ma születésnapja van. Ne menjünk vissza az irodába! Menjünk fel hozzám és igyuk meg ott a délutáni kávét! Így felmentünk a lakására, és kávé helyett megittunk még két Martinit, és kényelmesen elszívtunk egy-egy cigarettát. Egy idő után Mari így szólt: - Ha Önt nem zavarja, felveszek valami kényelmesebbet. Csak beszaladok a hálóba, azonnal itt vagyok... Helyeseltem a tervet. Naná...!!! Néhány perc múlva valóban jött is. A kezében egy születésnapi torta volt, és őt követték...: a feleségem, a gyerekeim, és a közelebbi munkatársaink, és a Happy Birthday-t énekelték. Én meg ott ültem a heverőn, és ... a zoknimon és az álló farkamon kívül semmi nem volt rajtam.

A Szovjetunióban haldoklik nagyanyó. A nagyapó végigjárja az orvosokat, van-e valami remény. Végül egy alternatív doktor azt mondja neki: - Egy módon segíthet az asszonynak, ha teljesíti férji kötelezettségét. Mire az öreg: - Nagyon öreg vagyok én már, kezem között halt meg Lenin elvtárs, hogy tehetnék én ilyet..? De az orvos csak győzködik, hogy nincs más lehetőség. Nagyapó hát összeszedte minden erejét és teljesített. Reggel ébredezik, hát nincs mellette az ágyban az asszony: ott sürög-forog a konyhában, palacsintát sütöget, kacag és dalol. Nagyapó elkeseredetten verte a falba a fejét: - Milyen hülye vagyok én! Megmenthettem volna Lenin elvtársat is!!!

A fakír és a fia sétál az utcán. Egyszer csak a gyerek belelép egy szögbe. Az apa erre leken egy pofont a gyereknek, és így szól: - Szégyelld magad! Neked is mindig a szórakozáson jár az eszed!

Éppen lefeküdtünk volna, mikor az asszony szólt, hogy ég a lámpa a garázsban. Kinézek és látom ám, hogy négy markos roma legény serényen hordja kifelé a cuccaimat, aztán rakják az utcán ácsorgó teherautóra ezerrel. Kapom a telefont, hívom a rendőrséget, de azt mondja egy zsernyák, hogy momentán egy szabad kocsijuk sincs, de nyugi, amint lesz, jönnek, és már le is tette. Nekem meg a fejembe szaladt az adrenalin azonnal, úgy hogy ismét felhívtam a szervet. Mondom neki, az előbb telefonáltam, hogy jöjjenek, de már nem kell sietniük. Ugyanis fogtam a puskámat, és lepuffantottam mind a négyet, helyszínelni meg tényleg ráérnek később is. No, le se tettem a kagylót, négy rendőrautó már ott is volt a házunk előtt, plusz a mentő. El is kapták a betörőket ízibe. Az egyik rendőr, aki velem is hajlandó volt szóba elegyedni megjegyezte: - Mintha azt mondta volna, hogy lelőtte mind a négyet. Mire én: - Maguk meg valami olyasmit mondtak, hogy nem tudnak küldeni senkit . . .