A szakma szégyene 🙁 A csóka drágállotta az Ibiza típusú csapásmérő eszközére a 3200 Ft értékű új féktárcsát, de nemgáz, mert kukázott egy másikat, majd mindkettőt leszúrták, majd egy kis fröcsi szakkör alkalmával összetaknyolták villannyal és lám-lám, itt az eredménye! Aki röhögne rajta, annak mondom hogy, 3 évig ez jött veletek szembe... És így, már nem is annyira vicces...
Tételezzük fel, hogy ... A kormányzat mindenkinek ad 500.000 Ft-ot. - Ha ezt a pénzt elköltjük a Józsefvárosi piacon, a pénz Kínába kerül. - Ha benzint veszünk rajta, akkor az araboké lesz. - Ha komputert veszünk, akkor Indiába és Hong Kong-ba kerül. - Ha gyümölcsöt, zöldséget vásárolunk, akkor Hollandiáé, Spanyolországé, Olaszországé, Egyiptomé lesz. - Ha kis fogyasztású és jó autót veszünk, akkor Japánba, Németországba, Spanyolországba kerül. - Ha elektronikus kütyükre költjük, akkor a pénz Taiwanra vándorol, és nem segíti az magyar gazdaságot. Az egyetlen lehetséges mód, hogy a pénzt itthon tartsuk Magyarországon, ha nőkre, jó magyar borra és pálinkára költjük, mert ezek garantáltan hazai termékek. Én ehhez tartom magam! Csak hát nehéz az asszonnyal megértetni, hogy mindezt merő hazafiságból teszem!
Egyetemi záróvizsga extra kérdése Záróvizsgán tették föl ezt a kérdést kémia szakon a Maynooth egyetemen.(Kildare grófság, Irország). Az egyik diák válasza olyan mélyenszántó volt, hogy a professzor közzétette az interneten kollégái számára, de mi is szórakozhatunk rajta. Extra kérdés: Vajon a pokol exotherm (leadja a hőt), vagy endotherm-e (fölveszi a hőt)? A legtöbben a Boyle-törvényt vették alapul, azaz hogy a gáz táguláskor lehűl, nyomás alatt viszont növekszik. Az egyik diák azonban a következő gondolatmenetet írta le: Először is meg kell állapítani, hogy a pokol tömege változik-e az idő folyamán. Ehhez a pokolba vándorló, valamint a poklot elhagyó lelkek számának ismerete kell. Úgy vélem, bizonyosra vehető, hogy aki a pokolba kerül, onnan már soha ki nem jut. Ahhoz, hogy megállapítsuk, hányan jutnak a pokolba, a különböző vallásokat kell alapul venni. A legtöbb mai vallás szerint mindenki a pokolba jut, aki nem az adott vallás követője. Minthogy több ilyen vallás létezik, abból indulhatunk ki, hogy mindenki a pokolra jut. A világ népességének növekedése arra enged következtetni, hogy a pokolra jutók száma exponenciálisan növekszik. Ezek után a pokol térfogatát kell megvizsgálnunk. A Boyle-törvény értelmében a pokol térfogatának a pokolra jutó lelkek számával arányosan kell növekednie, hogy a hőmérséklet és a nyomás állandó maradjon. Ekkor két lehetőség van: 1. Ha a pokol lassabban tágul, mint amilyen iramban érkeznek a lelkek, akkor a hőmérséklet és a nyomás addig emelkedik, míg a pokol szét nem robban. 2. Ha a pokol gyorsabban tágul, mint amilyen ütemben a lelkek érkeznek, akkor a hőmérséklet és a nyomás csökken, míg a pokol be nem fagy. Melyik a helyes megoldás? Figyelembe véve évfolyamtársam, Sandra jövendölését, miszerint "hamarabb befagy a pokol, mintsem, hogy lefeküdjek veled", valamint azt a tényt, hogy tegnap mégiscsak lefeküdtünk, csak a második eshetőség jöhet számításba. Ennélfogva meggyőződésem, hogy a pokol endotherm és ráadásul már be is fagyott. Ebből következik még, hogy ha a pokol befagyott, akkor több lelket nem fogadhat be, hiszen nincs már tüze. Sőt, ebből az is következik, hogy már csak a mennyekbe juthatunk, ami egyrészt Isten létezését bizonyítja, másrészt arra is magyarázatot ad, miért kiáltotta tegnap este Sandra annyiszor: 'Óh, Istenem!' U.i.: Csak ez a diák kapott kitűnőt...
Három ügynök, egy amerikai, egy német és egy magyar, egyszerre látogat meg egy múzeumot. Közben észreveszik, hogy a hátsó kerítés javításra szorul, hát mind a hárman felajánlják, hogy megszervezik a munkálatokat a múzeumnak. Az amerikai megméri centivel a kerítést, felír néhány adatot, hosszan számolgat, majd kiböki: - Azt hiszem, 90.000 forintért meg tudnám csinálni. 40.000 az anyagköltség, 40.000 a munkások bére, és 10.000 lesz az én hasznom. A német, szintén méricskél, számolgat, aztán: - Szerintem ki lehet hozni 70.000-ből is. 30.000 az anyag, 30.000 a melósok, és 10.000 nekem. A magyar odanéz zsebre tett kézzel, és méregetés nélkül foghegyről odaveti: - 270.000 forint. A múzeumigazgató teljesen elhűlve: - Hogy jön elő ekkora összeggel, amikor meg se nézte rendesen, hogy mit kell csinálni, mint a többiek! - Roppant egyszerű. 100.000 magának, 100.000 nekem, és a munkával megbízzuk a németet. - Oké, magáé a munka.