Egy kolostorban élt egy pap, akinek minden este egy apáca segített a kádban fürdeni. Egyik reggel ez a nővér találkozott a zárdafőnök anyával, és így szólt hozzá: - Tisztelendő anyám, üdvözültem! - Hogyan történt ez a nagy esemény, kedves nővér? - Tegnap este, miközben József atyának segítettem a fürdésnél, megfogta a kezemet és a lába közé tette, és azt mondta, hogy amit fogok, az a mennyország kulcsa, és ki kellene próbálni az én záramban, hogy lássuk, megnyílnak-e a paradicsom kapui és üdvözülök-e. - A vén gazember! - mondta a tisztelendő anya. - És mi történt még? - Az atya azt mondta, eleinte kicsit fájni fog, mert a mennybe vezető út nehéz és fájdalmas, de a végén nagy gyönyörben lesz részem. Hát, kipróbáltuk a zárat, és így is volt. - A vén kurafi! - kiáltott fel a tisztelendő anya. - Engem meg azzal hitegetett, hogy az Gábor arkangyal trombitája és 10 éve fújatja velem!

...csak nem a töltésen kéne, Te balf@sz...

Tud valaki egy jó pedikűröst?

Két szobor áll a parkban. Egyszer csak leszáll hozzájuk a jó tündér és azt mondja nekik: - Itt álltok már 150 éve, fél órára mozoghattok egy kicsit. A két szobor megmozdul és kézenfogva berohannak a legközelebbi bokorba, ahol aztán hatalmas nyögdécselés hallatszik, hullanak a levelek. Kis idő múlva kijönnek a bokorból. A férfiszobor ránéz az órájára és azt mondja: - Még van negyed óránk, mit csináljunk addig? Erre a női szobor: - Csináljuk ugyanazt mint eddig, csak most te kapod el a galambokat és én szarom le őket!