- Hallottam, hogy exemmel jársz . . . Na, és milyen a használt punci??! - Mit akarsz? Az első 8 cm után vadonatúj 🙂 - Basszódj meg !!!

Ár : 500 Ft

Egyes értesülések szerint határozatlan idejű országos sztrájkot hirdetnek szerdára a cigányok és cigány érdek-képviseleti szervezetek. Név nélkül nyilatkozó roma honfitársaink elmondták: Szerdától : - nem veszik fel a segélyeket, - minden réz és alumínium a helyén marad, - a magányos nyugdíjasokat és erdőket elkerülik, - petícióban köszönik meg az értük és helyettük dolgozó munkavállalóknak az eltartásukat! A petícióban ez áll: amennyiben továbbra is hasonló elbánásban lesz részük, úgy az egész cigányság kénytelen lesz elhagyni az országot és véglegesen Indiába kitelepülni.

Egy eltévedt vándor elvetődik egy távoli tanyára. A háziak megvendégelik, majd felajánlják neki, hogy töltse ott az éjszakát. A vándor, mivel nagyon fáradt, köszönettel elfogadja a meghívást. A házaspárnak nincsen vendégszobája, ezért a hitvesi ágyban térnek nyugovóra mindhárman.A vendégnek tetszik a háziasszony, ezért az ágyban elkezdi simogatni. Az asszonynak is szimpatikus a fiatal utazó, ezért halkan odasúgja neki: - Tépj le egy szőrszálat a férjem fenekéről, és ha nem ébred fel rá, akkor benne vagyok egy kis szexben! A vendég letép egy szőrszálat, a férj nem ébred fel, így megtörténik a dolog. Kicsit később újra fellángol a szenvedély, megint egy szőrszáltépés, megint szex.Amikor aztán harmadszor is kitépi a férj hátsófeléből a szőrszálat, az méltatlankodva megszólal: - Már megbocsásson! Azt még elnézem, hogy a saját ágyamban döngeti a feleségem, de legalább ne a seggemet használja eredményjelző táblának!

A kocka Ladás helyében, én nem okoskodtam volna.

Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak simán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.