Még szerencse, hogy nem lóg ki a vége 🙂

Batta György - Kolbászfurulya ( részlet ) “Mert nagy dolog, hogy a rakéta égbe visz, de - felröpítenek a gyönyörig a kolbászízek is. Szeretlek, te nagyszerű étek, te mennyei jó, te ízlelhető, tapintható, szagolható. Szeretlek, ha a lábaskámban, akár a kígyó, összetekeregsz, s megsütve a kenyeremre kúszol. Gyönyörök gyönyöre ez! Míg eszem, számon nem jön ki szó, a nyelv ilyenkor nem beszédre való. A kolbász olyan furulya, mitől a gyomorban szól a muzsika!”

Iskolások gyárlátogatáson vannak egy húsüzemben. Az öreg szaki éppen befejezi a magyarázatot: - Valójában olyan ez, hogy az elején bemegy a marha, a másik végén kijön a kolbász. - És olyan nincs, hogy bemegy a kolbász, és a végén kijön a marha? - kérdezi az osztály bohóca, aki egész idő alatt jópofizott. - De van, kérdezd meg apádat!

A logó kolbásznak is lehet örülni 🙂