Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak simán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.

Nehogymágyalogoljak10métertvazze . . .

Az öreg farmer még öregebb tragacsával megállt az autószerelő előtt, hogy a járgányt megjavíttassa. A javítást azonban csak másnapra vállalják. Az öreg farmer úgy dönt, hogy akkor hazagyalogol, és majd másnap visszajön a kocsiért. Kiveszi a kocsiból a korábban vásárolt vödröt, 1 gallon olajfestéket, egy élő libát, és egy pár élő csirkét. A festékes dobozt berakta a vödörbe, a libát a hona alá csapta a másik kezében pedig a pár csirkét fogta meg és elindult, de mindjárt a sarkon egy idősödő nő megállította, nem tudja-e hogy hol van a Harkály dűlő 1605. Már hogyne tudnám, ott van mindjárt mellettünk, ha velem tart elvezetem a házig. Megindultak tehát ketten az országúton. Tíz perccel ,később azt mondja a farmer: Ha ezen az ösvényen átvágunk az erdőn keresztül, akkor fél órát is spórolhatunk. Erre az erősen öregedő nő így válaszol: Én egy védtelen nő vagyok, és nem ismerem magát, mi van, ha ki akarná használni a védtelenségemet ezen a kieső úton. Erre a farmert elfogja a méreg. Na idehallgasson, az egyik kezemben egy vödör, benne egy gallonos festékdoboz, honom alatt egy liba, másik kezemben két csirke, az isten szerelmére, hogy tudnám kihasználni a védtelenségét. Egyszerű, válaszolta az erősen öregedő nő - leteszi a libát a földre, ráborítja a vödröt, a vödörre ráteszi a festékes dobozt, hogy a liba ne tudjon kiszabadulni, a két csirkét meg majd én addig megfogom.

Egy megdöbbent szemlélődő sorait olvashatjuk, aki betévedt egy román OTP-be, és elképesztő számokkal találkozott. Kiderült, hogy ott 14,85% THM-mel szórja a bank a személyi kölcsönt, amit itthon 32,29% THM-mel ad. A román határ mellett élve a múltkor a határ túloldalán lévő kisvárosban valahogy betévedtem az ottani OTP (igen, a magyar OTP ottani bankjának fiókja, ugyanaz a logó, minden) fiókba. Szemben hatalmas plakát ordít (magyarul): személyi kölcsön, THM 14,85%. Mindent meg lehet tenni velünk, magyarokkal? Üdvözlettel : Balázs

Amikor a testet teremtették, valamennyi testrész főnök akart lenni. Az agy azt mondta: - Mivel én irányítom az összes testrészt és én gondolkodom mindenki helyett, én leszek a főnök. Erre a láb azt válaszolta: - Miután én viszem az embert oda, ahova menni akar és kivitelezem amit mond az agy, így én akarok a főnök lenni. így folytatta a szem, a kéz, a szív, a tüdő, és minden szerv főnök akart lenni. A segg erre azt mondta: - A főnök én vagyok!! Minden testrész röhögött és abszurdnak találta, hogy a segg legyen a főnöke. Erre a segg nagyon megsértődött, összehúzta magát és megtagadta elvégezni dolgát. Ennek következtében az agy belázasodott, a szem kiguvadt, a láb remegett, a kéz erőtlenül lógott, még a szívnek és a tüdőnek is nagy nehézségekbe került elvégezni munkáját. Végül minden testrész kérte az agyat, engedje meg, hogy a segg legyen a főnök. Így is lett! A többiek most elvégzik a munkát, amíg a segg csak ül és sok szart csinál. Tanulság: Ahhoz, hogy főnök legyen valaki, nem kell géniusznak lennie, lehet egy közönséges segg is! Üdvözlettel: az Agy

A hölgy éppen e-mail-t ír az okostelóján és közben simán belegyalogol a szökökútba ! Amúgy így lehet valakiből 1 nap alatt sztár. A videót egy nap alatt 3 millió ember nézte meg a youtube-on.