A gomba mód elszaporodott primitive technology csatornáknak,meg az azokon bemutatott kacsalábon forgó paloták megépítésének nézünk utána ebben a videóban.

Egy georgiai kisvárosban történt alvilági gyilkosság nyomán Mariana van Zeller felteszi a kérdést: meddig érnek el a mexikói kartellek csápjai az Egyesült Államokban? Az eredmény sokkoló: nyomozása során a neves újságíró döbbenten szembesül vele, hogy a kistelepülések drogterjesztő sejtjeitől a magas szintű korrupcióig a szervezett bűnözés mindenütt jelen van. A megrázó epizódban légy tanúja, hogy a déli bűnözői csoportok miként csempészik be a drogot az országba és mosnak tisztára dollár-milliárdokat, és hogy miként szivárognak be még a bűnüldöző szervezetekbe is – erőszakot és függőséget terjesztve, amerre csak megvetik a lábukat.

Legalábbis a dobos hölgy nagyon élvezi 🙂

Sziasztok! Az alábbi laptopot a debreceni zsibin láttam. Üdv, Péter

A Monacói illetőség megszerzésének számos feltétele van, általában legalább 500 ezer eurónak kell lennie a személyes bankszámlán. Ez mai árfolyam számolva kábé 200 millió forint. Nagyon népszerű a gazdagok között, mert a Hercegség nem vet ki tőkenyereség adót, személyi jövedelemadót és társasági adót sem.

A Metától származó belső dokumentumok szerint naponta 15 milliárd csaló hirdetést jelenít meg platformjain a Facebook üzemeltetője. Egy 2024 végéről származó becslés szerint a csaláshoz használt, illetve tiltott árukat megjelenítő hirdetésekből mintegy 16 milliárd dollár bevétele származott a cégnek, ami a teljes bevételének a 10 százaléka. A hirdetésekkel tiltott internetes kereskedelmi szolgáltatásokat és befektetéseket, illegális online kaszinókat, valamint tiltott gyógyászati termékeket kívántak népszerűsíteni a hirdetések feladói. Az egyértelműen csalásra épülő, úgynevezett magas kockázatú hirdetésekből évente nagyjából 7 milliárd dollár bevételre tesz szert a Meta egy másik belső dokumentum szerint. Az üggyel kapcsolatban kiszivárgott iratok azt mutatják, hogy a cég legalább három éven keresztül nem tudta megakadályozni, hogy az illegális reklámok rendszeresen eljussanak a Facebook, az Instagram és a Whatsapp több milliárd felhasználójához. Mint kiderült, a csaláshoz használt hirdetések nagy része olyan hirdetőktől származott, akiket a Meta belső figyelmeztető rendszere eleve kockázatosként értékelt. A dokumentumok szerint a vállalat csak akkor tiltja ki a gyanús hirdetőket, ha csalásszűrő rendszerei legalább 95 százalékos valószínűséggel azt jósolják, hogy a hirdető valóban visszaélést követ el. Forrás : telex.hu