A kisfiút már egy ideje foglalkoztatta a kérdés, hogy mi is az a politika. Sokat hallott róla a tv-ben és a rádióban, de nem nagyon értette. Egyik nap odament édesapjához, és megkérdezte tőle: -Apa, mi az a politika? Az apja leültette, és példákkal elmagyarázta... -Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS. Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a KORMÁNY. Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a SZAKSZERVEZET. A bébiszitter a DOLGOZÓ OSZTÁLY, és mi mindannyian azért dolgozunk, hogy Te, a NÉP jól érezd magad, és minden rendben legyen. A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVŐNK. A kisfiú elraktározta a hallottakat, és elment aludni. Éjjel arra ébred, hogy az öccse telerakta a pelenkáját, és sír. Felkel, és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik, hogy nem bírja felkelteni. Bemegy szólni a bébiszitternek, de látja, hogy az apja éppen hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon. Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, így visszamegy aludni. Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, hogy mi is az a politika. A kisfiú így szól: -A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt, amit a szakszervezet csak tétlenül bámul. A kormány alszik, a néppel senki sem törődik, és a közös jövőnk nagy szarban van...
Azért mert a törökök elvitték a holdat, az oroszok a csillagokat, a romák meg lopják a Napot!
"Kunkli Tivadar, az utcai harcok királya vasárnap éjjel, több ezer tomboló magyar gyűrűjében váltotta be ígéretét: Egyetlen ütéssel padlóra küldte 170 kilós ellenfelét, az amerikai Bob Sappet."
Az orosz a magyar és a cigány feljutnak a mennyországba. Azt mondja nekik Szent Péter: - Na fiaim, amennyit hazudtatok életetekben, annyi tűszúrást kaptok. Bemegy az orosz, kap 5 tűszúrást. Kijön, bemegy a magyar, kap 50 tűszúrást. Jön ki röhögve, erre az orosz megkérdi: - Neked 50 tűszúrás után van kedved röhögni? Mire a magyar: - Persze, mert a cigánynak már a varrógépet készítik.
Neked írom édes rajkóm senkinek se másnak, minálunk már a Gárdisták lövész árkot ásnak... Éjjel-nappal menetelnek, nem lophatunk semmit, nem fáztunk, és nem éheztünk soha még mi ennyit. Megmondom én drága Gazsim, kicsit azé félünk! Te is tudod, hogy mi spontán bűnözésből élünk... ezek meg itt másíroznak, mindent megfigyelnek mosolyogva büszkén nótát énekelnek... Tele van az egész falu fel-alá járkálnak, rossz dóga van most itt a segílyes cigánynak. Bezzeg a Magyarok rendesen boldogok látnád Gázsikám a szemük csak úgy ragyog. ...Összefogtak ezek fiam, nekünk nem is szóltak, mi a lófaszt csináljunk? - aggyá választ holnap! ui: a Magyarok itten má feketébe őtöztek, attól tartunk a gárdisták végleg bekőtöztek. - csókol anyu, CSOMAG NINCS! /még a kannásbor is drága kincs./..