NŐ: A férjem mellettem fekszik, egyáltalán nem ölel át... A plafont bámulja.. Ki tudja min gondolkodik ennyire... ...már két éve együtt vagyunk... Az túl hosszú idő, biztos azon gondolkodik hogy itt az ideje lecserélni engem valaki sokkal fiatalabbra... Komolyan...hiszen az alatt a két év alatt sokat híztam... Most éppen gúnyos képet vágott..az nem jó... A gondolataival valahol teljesen máshol van... Elveszítem őt, már biztosan nem jelentek számára egyáltalán semmit sem... FÉRFI: Hm...légy a plafonon... Vajon hogy csinálja hogy nem esik le??

Doktor úr, a feleségem terhes lett, ezért szeretném megkérdezni, hogy ezentúl hogyan csináljuk a szexet? - Hát kedves uram, az első hónapokban csinálhatják teljesen normálisan, majd a terhesség középső szakaszában térjen át a kutyapózra, végül az utolsó harmadban a farkaspózt ajánlom. - Farkaspóz? Hát az meg milyen? - Ül a lyuk mellett és vonyít.

Az igazi nő a tekintetével hódít, nem a melleivel !

Kártérítést követel egy dán férfi, akinek leégett a nemi szerve, mert mûtét közben lángra lobbant az alkoholos fertõtlenítõszer, amellyel altáját alaposan körbekenték elõzõleg. A gyulladás kiváltója pedig nem volt más, mint egy könnyed szellentés, amelyet belobbantott a páciens faráról éppen egy szemölcsöt eltávolító elektromos kés. Ez a kis láng elég volt ahhoz, hogy a sebalkoholt is meggyújtsa. - Arra ébredtem, hogy lángol a tököm. - emlékezett vissza a kárvallott, aki most beperelte a Kjellerups kórházat, mert hosszú ideje nem tud dolgozni, és házastársi kötelességeit is kénytelen hanyagolni.

Adonisz : Két alfaja létezik. Egyik, akiről rajta kívül maximum a megdugott csajai állítják, hogy kurvajópasi. Ő rendszerint értelmileg fejletlen, a nyolc általánost (sem) végzett barátnőire és a negyven éves, bontóban összerakott bömösére a legbüszkébb. Bulikban könnyen felismerhető, mert mindig ugyanabban a cigiszagú, még olaszban, a nyolcvanas évek végén vásárolt bőrdzsekiben mutatkozik, jobb kezében Hopfer sörrel, bal kezében foghiányos Bözsi nagy mellével. Másik típus a lányokállvapisilnekutána. Na, ő az, akibe szorult annyi okosság, hogy futja a kötelező mozi-kávé-séta köröket, mielőtt ágyba dugná áldozatát. Nagyon művelt, legalábbis ami a női kirakatok tartalmát illeti. Szigorúan homályos helyre parkolja le kocsiját, hogy csak azután vegye észre zsákmánya a vadiúj Audit, ha már elindult popsija alatt az ülésfűtés.

Már régóta tervezgetem,hogy randira hívok egy lányt,de soha nem volt elég bátorságom. Végül is egy nap összeszedtem minden bátorságomat,és beszéltem a lánnyal. Ő nem ellenezte a dolgot , és megbeszéltünk egy szombat esti vacsorát. Péntek este a a haverjaimmal elmentünk megünnepelni a dolgot . Túlzásba vittük az alkoholfogyasztást, de nagyon. Szombaton nagyon rosszul voltam, húszpercenként szaladgáltam a klotyóra hányni vagy fosni. Néhány órával később a hányást már töröltem programból, de a rendszeres WC látogatást még nem. A randit ennek ellenére nem akartam lemondani ,mert féltem ,hogy nem lenne bátorságom még egyszer elhívni a lányt. Így hát találkoztunk az állomáson és bevonatoztunk a városba. Az étteremben már az előétel közben bocsánatot kértem és elviharzottam WC-re. Ezután az előételt már megszakítás nélkül tudtam folytatni, de a következő fogás közben ismét el kellett mennem. A desszert alatt ismét késztetést éreztem , de nem akarta nevetségessé tenni magát az állandó WC-re rohangálással, így inkább visszatartottam. A dolog pár perc múlva elmúlt , ám ekkor így éreztem, hogy némi gáznemű anyag készülne távozni belőlem. Úgy döntöttem, hogy szép óvatosan kiengedem ott az asztalnál. Szerencsétlenségemre a gázzal együtt némi meglepetés is érkezett. -Na, most szarban vagyok - gondoltam (és éreztem is). Ahelyett, hogy kiszaladtam volna a WC-re, inkább megkapaszkodtam a székben és egy kicsit megemelkedtem,hogy minél kevésbé nehezedjek rá az ,,ajándékra''. Ezt a jóga-pózt fenntartottam a desszert végéig, és közben erősen gondolkodtam , mit tehetnék, mielőtt érdekes illatot kezdene árasztani, illetve a nadrág kívülről is is megmutatná, hogy mi rejtőzik benne. Igen gyorsan fizettem,és távoztunk az étteremből. Az állomás felé úgy mentem mint egy cowboy a lány szórakoztatására. Az állomás felé menet egy bolt mellett haladtunk el amikor életmentő ötletem támadt. -Nem lenne gond, ha beugranék megvenni a mellényt amit már egy hete kinéztem magamnak? - kérdeztem. -Rendben, legalább én is körülnézek egy kicsit - mondta. Szerencsére a férfiosztály balra, a női pedig jobbra volt. Így hát szétváltunk. Felkaptam az első mellényt amit megláttam és kerestem egy nadrágot ami leginkább hasonlít az enyémhez,hogy ne vegye észre a csalást. Gyors odamentem a kasszához és odasúgtam a árusnak: -csak a nadrágot! - közben végig a lányt figyeltem nem-e látta a trükköt. Fizettem, és a lánnyal együtt mentünk ki az állomásra. Felszálltunk a vonatra ,és találtam két szabad széket egy kocsi közepén. Leültettem a lányt és azonnal siettem a WC-re. Amikor odaértem,azonnal levettem a nadrágom össze tekertem és úgy ahogy volt kidobtam az ablakon. -Ezt is megoldottam - gondoltam magamban és elmosolyodtam. Ekkor belenézek a szatyorba,hogy kivegyem az új nadrágot, és akkor látom,hogy csak a mellény van benne!!! Kedves Napiszar olvasók képzeljék magukat az én helyembe!!!

1. Komoly csökkenés várható az ittas vezetés terén: egyre kevesebb ember engedheti meg magának, hogy igyon és vezessen. 2. Agglegény az a férfi, aki minden reggel más irányból érkezik a munkahelyére. 3. Még sose bújtam ágyba csúnya, kövér nővel, de párszor már ébredtem mellette.

Norvégiában egy erősen ittas állapotú férfi alsónadrággal a fején rabolt ki egy postahivatalt. A legnagyobb hibát azzal követte el, hogy a kasszába egy cédulán nyújtotta be követelését, melynek hátulján rajta állt a felesége neve, és lakcímük. Amikor néhány nap múlva a rendőrök felkeresték a lakásán, a betörő arról számolt be nekik, hogy semmire sem emlékszik, csak arra, hogy egyik reggel egy halom pénz volt az ágya mellett, és aznap egy újságcikket is olvasott egy hibbant rablóról, aki alsógatyát húzott a fejére.

Tisztelet ombudsman úr/hölgy! Alulírott Kaller Benő, MÁV Start alkalmazott, jegyvizsgáló, múlt hét pénteken riadalmat, és félelmet keltettem cigány polgártársaimban, amit azóta mélységesen megbántam, és most töredelmes vallomást szeretnék tenni, mert rájöttem, mennyire náci, és kirekesztő voltam! Egyenruhát viseltem, feketére bokszolt cipőt, fehér inget, nyakkendőt, és mellényt! Igen, mellényt! Így már eleve félelmet keltettem paramilitáris ruhámmal cigány polgártársaimban, akik az első kocsi osztályon utaztak békésen rettegve, amikor én kinyitottam a fülke ajtót, és hangos ,,Jó estét kívánok! Menetjegyeket kérem kezelésre!" köszöntésemmel a nyilas terrort idéztem fel bennük, amitől úgy megijedtek, hogy egyszerre kezdtek el beszélni, mind a hatan. Közölték velem, hogy én milyen rendes ember vagyok, és ez látszik is rajtam, és az Isten áldja meg a családom. Bevallom, elfutotta a szemem a könny, úgy elérzékenyültem! Rég nem láttam ennyi aranyos embert egy helyen! Utána kirekesztő módon elkértem még egyszer a menetjegyüket! Nagyon szégyellem, mert ez igazi rasszista cselekedet volt tőlem! Ekkor közölték velem, hogy csak ide utaznak, 200 kilométerre, és amúgy is, nincs nekem máshol dolgom? Éppen nem volt, és tovább vegzáltam őket, igazi náci módjára személyi igazolványt kértem tőlük, hogy felírjam az adataikat, hogy utólag ki tudják fizetni a menetjegyük árát. Ma már tudom, hogy ezzel a cselekedetemmel mélységesen megbántottam érzékeny lelkivilágukat, és becsületükbe gázoltam, igazi fasiszta módjára. Amikor megemlítettem, hogy rendőrt hívok, ha nem adnak személyi igazolványt, akkor tudtam meg, hogy ők már voltak börtönben, és nem félnek ám, mert embert is öltek már. Erre elszégyelltem magam nagyon! Mennyit szenvedhettek ezek a szegény emberek a csúnya, kirekesztő társadalom miatt! Mégis görcsösen, kullancs módjára ragaszkodtam a Személyszállítási Üzletszabályzathoz, és közöltem velük, hogy kizárom őket az utazásból! Ó, nem is értem, hogy lehettem ilyen kirekesztő! Ők sem értették, és el is mondták a véleményüket! Megérdemeltem! Megismertem pár új szót, és átkot, melyeket hevesen gesztikulálva, jó hangosan zúdítottak rám. -,,Gitár nőjön a hasadba, és a rák pengesse! Vigasztaljon a koporsó, te! Hogy az ördög vinne el! Te! Te náci! A lovam dögöljön meg, ha láttam még ilyen csúnya embert! Egyen meg a fekete pusztulás! Szüljön a feleséged itt a peronon!" Satöbbi, satöbbi... Kaptam egy jó nagy adag köpetet is abba kirekesztő pofámba. Mondtak még pár szép kívánságot, majd leszálltak, felverve az állomás csendjét, így mindenki megtudhatta, milyen kirekesztő, náci, és rasszista is vagyok én. Mikor a vonat továbbment, érzékenyen integettünk egymásnak, és még sok jókívánságot kiabáltak utánam, középső ujjukat kecsesen kinyújtva felém. Ekkor nagyon megérintett valami! Mintha Kolompár Orbán hangját hallottam volna, amint azt suttogja elfúló hangon:- Mit tettél? Így akadályozod meg a roma integrációt! Majd Mohácsi Viktória tűnt fel lelki szemeim előtt, könnyes szemmel rám mutatva, és azt mondta:- Gettókat akarsz? Szegregációt? Félelmet keltesz! Te szélsőséges masírozó! Tudom én, hogy ott van a fekete csuklyád a kalauztáskádban! Azért raktad le csak őket, mert cigányok! Ó! Így soha nem lesz társadalmi béke! Hát így történt, kedves ombudsman úr/hölgy! Annyit tudok felhozni a mentségemre, hogy mint köztudomású, a magyarok 60%-a náci, de lehet, hogy keveset mondtam, így volt kitől tanulnom! Tisztelettel: Kaller Benő