Tegnap hajnalban indultam volna vadászni, de pakolás közben rájöttem, hogy nincs cigarettám. A dohánybolt még zárva, így a fiamtól vettem el pár szálat. Amikor felültem a vadászlesre, rágyújtottam. Fél óráig nem jött semmi, aztán lőttem egy unikornist, két mamutot, és egy tűzokádó sárkányt... Csodálatos hajnali vadászat volt!
Vecsésen tapossák az asszonyok a káposztát a nagy erjesztőkádakban. Egyszer csak az egyik nő megáll, keresztbe kulcsolja a lábait. A brigádvezető megkérdezi: – Gizike, mondja maga mit csinál? – Tudja Józsikám, minden nő életében havonta vannak azok a nehéz napok… – Semmi gond, akkor menjen át a vörös káposztára!
A sárkány elrabolja a királylányt. A királyfi persze rögtön elindul, hogy kiszabadítsa. Útközben azonban rádöbben, hogy a sárkány azért mégiscsak egy nagy és erős tűzokádó vadállat, ő meg csak egy kis nyüzüge, aki a sárkány egy legyintésétől meghal. Így hát elmegy egy távol-keleti mesterhez, és röpke 10 év alatt megtanul profin kung-fuzni. Aztán elmegy egy személyi edzőhöz, és alaposan kigyúrja magát, ami újabb 10 évébe került. Ezek után már elég önbizalma lesz, megkeresi a sárkány barlangját, és bekiabál: - Hé, te sárkány! Gyere ki! Mire a sárkány: - Mit akarsz? - Add ki a királylányt, vagy nagyon megjárod! A sárkány rámutat a barlangot takarító öregasszonyra: - Ott van, vigyed!