Egy idős férfi és egy öregasszony megismerkedik az öregotthonban, egy-két hónapig barátkoznak, aztán az öregember az egyik kerti padon ülve ajánlatot tesz: - Tudod drágám, öregek vagyunk már mindketten, meg betegesek is, szexről nem nagyon lehet szó, de azért kivenném a fütyimet és boldoggá tennél, ha legalább kézben tartanád. Az öregasszony nem látott ebben semmi rosszat, hát beleegyezett, a továbbiakban így üldögéltek a parkban, a tóparton, nagy boldogságban. Egy napon azonban az öregasszony nem találta az öregembert a megszokott padon, és ijedten járkált a parkban fel s alá. Egyszer csak meglátta őt a tó túlsó partján, amint révülten mosolyogva ücsörög egy másik öregasszonnyal. Amikor közelebb ment, az is kiderült, hogy az öreg fütyije az idegen asszony kezében van. Megmérgesedett, rikácsolni kezdett: - Te, vén kujon, már három hónapja járunk, azt hittem, minden rendben, nagy a szerelem, és most így talállak itt?! Hát mije van ennek a vén ribancnak, ami nekem nincs? - Parkinson-kórja. :P - mondja az öreg.
"Tudod egy nap majd, feldobod a talpad... A kezed kell fogja valaki, nem a farkad" 🙂
-Drágám! Holnap elmegyek az apádhoz és megkérem a kezedet. Szerinted mit vegyek fel? - Hát ahogy én ismerem, szerintem a golyóálló mellényedet!
1. Táncolunk egyet előtte? 2. Akarsz gyereket? Nem? Jó, akkor majd vigyázok... 3. Ne haragudj, hogy megkérdezem. Hajlandó vagy idegenekkel szeretkezni? Nem. Akkor hadd mutatkozzam be... 4. Apád biztos skót volt, mert remek dudáid vannak.