Egy sikeres beruházást követő rendezvényen, a vállalkozó kitett magáért és az ország legpatinásabb borvidékének, egyik legkomolyabb borászatának, legnevesebb borászát kérte fel, hogy mutassa be illusztris vendégeinek a ház borait. "Kedves hölgyeim és uraim! A borokat minőség szerint fogom bemutatni önöknek. Kezdjük a cuvée borokkal. Milyen cuvéeket ismernek?" Mire hátulról egy határozott hang: - Monique Covet! Ekkor jött rá a borász, hogy nem feltétlenül kell túltolnia a dolgot...

Az öreg Pista bácsit beviszik az öregek otthonába. Ahogy ott ülnek a felvételi irodán, hogy a papírokat aláírják, látják ám, hogy Pista bácsi lassan elkezd jobbra dőlni. Az ápolónő rögtön felegyenesíti, és egy párnát tesz a jobboldalára. Egy idő múlva Pista bácsi lassan elkezd balra dőlni. Az ápolónő megint felegyenesíti, és egy párnát tesz a baloldalára is. Rövid idő múlva Pista bácsi előredől. Az ápolónő gyorsan elkapja, s kiegyenesíti. Vége van a bejelentkezésnek, és az öreget megkérdi a családja, hogy hogy tetszik neki az otthon? - Eddig nem nagyon, még fingani sem hagynak!

- Nyuszika, te tudod mi a különbség közted és egy kalap szar között? - Nem tudom. - Hát a kalap. Bosszankodik a nyuszi és elhatározza hogy visszaadja a kölcsönt. Legközelebb, amikor találkozik a rókával, megkérdezi tőle: - Róka koma, tudod mi a különbség közted és egy nádszál között? - Nem. - Az, hogy a nádszál balra hajlik, neked pedig a kurv@ anyádat!

A témához kapcsolódva egy kérdés : Hogy hívják a még meg nem született rókát? Hányinger.

Az egyetlen gond csak az, hogy a sajátjaimat!

Emberünk, épp fertőtleníti a tányérokat...

Egyre ritkábban látok ölelkező párokat, egymást a padon felfaló fiatalokat. Mi nem ilyenek voltunk, mi pusztultunk egymásért! Nyomkodjátok a telefont, étterembe, randin is, nem néztek egymás szemébe, nem tudjátok, hogy a másik mit szeret, mit akar, nem ismeritek és nem is akarjátok megismerni egymást. Szelfi és chat kapcsolatokban éltek, nem akarjátok megélni a valós boldogságot. Rohantok, vásároltok, rohantok, autóval, gyalog, egymás mellett. Nem néztek fel, nem mosolyogtok. Aszexuálisok vagytok, prűdök és tabusítottak, virtuálisak, eltömegesedettek, közhelyesek, lélektelenek. A társkeresőkön profi fotókon pózoltok, luxusautó a háttér, tanult a mosoly, tömeg a séró, tucat a smink. Képmutatóak vagytok, nem akartok megnyílni, eljátsszátok az elérhetetlent, közben hibákat-hibára halmoztok. Nem tudtok magatokról mesélni, nincs véleményetek semmiről sem, nem érdekel benneteket semmi, csak a poszt, a szelfi és egy zárt világ, ami kizárja a valóságot, a kacagást, a mély lélegzetvételt, az érintést, a remegést, az izgalmat, a bizsergést. Önmagatok felé gravitál minden, magatoknak éltek, tanultok, dolgoztok, vásároltok, tetszelegtek. A szerelmed kellékes a színházadban, a barátok, ismerősök kacatok. Lányok ti fiút játszotok, fiúk ti sosem nőtök fel. A személyiségeteket felzabálta a posztmodern tér. Ti már nem tudjátok milyen más csókjától kocsonyaként remegni, nem tudjátok milyen egy hideg buszon összebújva iskolába menni, nem tudjátok mekkora boldogság az első randi, az első együttlét, az őszinte ráfeszülés, a gyertyagyújtás, a félelem és halálos szerelem. Színészek vagytok, fakó színészek, fásultak, besavanyodottak. Nincs életetek, csak a business, a money és a virtuális tér. Cinizmus, intrika, egománia.. Nem tudjátok értékelni a világ legcsodálatosabb teremtményét: Egy nő buja, érzéki, lágy testét. Nem tudjátok értékelni egy szerelmes férfi ölelését, szenvedélyét, hódolatát. Amit tudtok: mikor jön ki a legújabb okosteló, hol lehet online rendelni, milyen sminkben kell szelfizni, mennyire vagi a műkörmöt a bőrkormányon fotózni, milyen színű legyen a szakáll, trottyos a gatya.. Mi a baj srácok? Mi van veletek lányok? Miért nem törődtök egymással? Miért unalmasabb a másik? Miért nem ismeritek meg egymást, miért nem ölelitek meg egymást? Miért szeretkeztek olyan ritkán? Miért untatok bele, hogy vagytok? Egyszer éltek.. Mi történt veletek fiatalok?