Ebben a videóban bemutatjuk, hogyan vált Hongkong a világ egyik legsúlyosabb lakhatási válságának középpontjává. Több mint 200.000 ember él koporsóházakban, alig pár négyzetméteres fülkékben, miközben 4 gazdag család irányítja az ingatlanpiacot, és milliárdokat keresnek a mesterségesen fenntartott földhiányon. Miért nem tesz semmit a kormány? Hogyan lehetséges, hogy egy lakás ára tizennyolcszorosa az átlagjövedelemnek? Miért élnek emberek dobozokban egy olyan városban, amely a pénzügyi elit otthona? A válasz a történelemben, a gazdasági érdekekben és a társadalmi igazságtalanság mély rendszerében keresendő. Ez egy figyelmeztetés minden nagyvárosnak, ahol a lakhatás már nem emberi jog, hanem spekulációs eszköz.

A mai 4 millió forintos kép apropóján. Ez is annyi, csak kicsit másképp. Info a témához : A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzforgalomból kivont, elhasználódott bankjegyeket és érméket megsemmisíti. Ez a folyamat része a készpénzkezelésnek, amelynek célja a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozása és a hamisítványok kiszűrése. A megsemmisítés több lépcsőben történik, és szigorú biztonsági előírások betartása mellett zajlik. A megsemmisítés folyamata: 1. Kivonás a forgalomból: A Magyar Nemzeti Bank a gazdasági helyzet és a pénzromlás függvényében dönthet bizonyos címletű bankjegyek vagy érmék kivonásáról a forgalomból. 2. Gyűjtés: A kivont pénzeket a hitelintézetek és a posta gyűjti össze, majd az MNB-hez szállítja. 3. Vizsgálat: Az MNB-ben a pénzeket megvizsgálják, hogy kiszűrjék a hamisítványokat és a súlyosan sérült darabokat. 4. Megsemmisítés: A megmaradt pénzeket feldarabolják és újrahasznosítják. 5. Nyilvántartás: A megsemmisítésről jegyzőkönyvet készítenek, és a folyamatot szigorúan ellenőrzik.

Az Ognenny-szigeten található erőd kolostornak épült a 16. században. Később az 1917-es októberi forradalom után a "Tűzszigetet" az állam ellenségeinek gulágává alakították át. 1994 óta a súlyos bűnözők szigorú biztonsági börtöne. Christoph Wanner az első nyugati tévériporter, akinek sikerült a börtönfalak mögé forgatnia az elátkozottak szigetén.

A katasztrófában eddig mintegy 12.300 épület, többségében lakóház semmisült meg vagy károsodott súlyosan. Már 24-en meg is haltak.

Azonban, ha szép alakot szeretnénk, a súlyzós edzés segítheti legjobban a céljaink elérését.

Leginkább a szabadkereskedelemmel, ezen belül is a Dél-amerikai Közös Piaccal készülődő uniós megállapodással, az EU-ban meghirdetett Zöld Fordulattal és a mindent hátráltató bürokráciával van súlyos gondjuk.

Arkhimédész felhajtóerőről szóló törvénye pedig így szól : Minden folyadékba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.

Ahogy Rejtő Jenő írná : Az emberi pimaszság nehézsúlyú világbajnoka

- Mennyit ér pontosan a 2024-es olimpiai aranyérem? És tényleg tömör aranyból készült? A válasz egyértelműen nem. A párizsi olimpián az aranyérem 523 gramm ezüstből készül, amit 6 gramm (az érem súlyának 1,3 százalékát kitevő) arannyal vonnak be. Az ezüstérmek 525 grammot nyomnak és azok valóban tiszta ezüstből készültek. A bronzérem kevesebbet nyom, csak 455 gramm, anyaga pedig réz, ón és cink ötvözete. - Az olimpiai aranyérem története Az 1912-es stockholmi játékokig az aranyérmek szinte száz százalékban aranyból készültek. Csakhogy kitört az első világháború, ami nagyon szigorú takarékosságra kényszerítette az országokat, sőt az egész világot. Ezért az 1920-as antwerpeni olimpián már csökkentett aranytartalmú érmeket adtak át, a sárga nemesfém aránya pedig azóta is folyamatosan csökkent.

A képen a szingapúri „Interlace” nevű épületegyüttes látható. Az épületet az OMA építészeti iroda tervezte és 2013-ban fejezték be az építkezést. Az épületegyüttes 31 hatszintes lakótömbből áll, amelyek egymásra helyezve egyfajta "függőleges falu" érzetet keltenek. Ez a struktúra radikálisan eltér a hagyományos toronyházaktól, hiszen a megszokott függőleges elrendezés helyett horizontális és átlós irányban helyezkednek el az épületek. Az épület nagy hangsúlyt fektet a zöld felületekre, tetőkerteket, zöld teraszokat és különféle vízfelületeket alakítottak ki, hogy a természetes környezetbe illeszkedjen. Az épület körülbelül 8 hektáros területen fekszik, amely magában foglalja a közösségi tereket és parkokat is. Az építészek célja az volt, hogy elősegítsék a lakók közötti társadalmi interakciót. Az épületek közötti terek közösségi tevékenységekre és szabadidős programokra adnak lehetőséget. Az Interlace számos nemzetközi építészeti díjat nyert, köztük a 2015-ös World Building of the Year díjat a World Architecture Festivalon, ami az egyik legnagyobb elismerés az építészeti világban.