Egy Ráday utcai italkimérésben a vendégek szabadon írhatnak bármit a falakra, minden üres felületre. A többség elmúló szerelmekre, semmitmondó üzenetekre vagy ismeretlen zenekarokra pazarolja a tintát, de vannak még hősök, akik tudják, hogyan kell élni!
Sziasztok! Ezt a képet ma lőttem a Városmajor utcai posta előtt. Pont úgy állt be az “Úr” hogy egyik oldalra sem lehetett mellé állni jó szívvel és minden egyéb hely foglalt volt elég bosszantó! Ráadásul még csak nem is a postára ment, mint kiderült..
Tisztelt szerkesztőség! A mai nap az alábbi eset történt meg velem. Elugrottam ebédért és beálltam az étterem parkolójába. Az étterem egy szűk, egyirányú utcában található, de kialakítottak 2 parkolóhelyet a vendégek részére - ahogy a képen is látszik. Épp mentem volna el, amikor láttam, hogy beállt mögém egy másik autó úgy, hogy nem tudok indulni. Megkerestem az illetőt, és az alábbi párbeszéd hangzott el közöttünk: - Elnézést, Öné az ezésez a rendszámú autó? - Hát, még az is meglehet (gúnyosan) - Akkor hagy kérjem meg, álljon arrébb, mert nem tudok kiállni az autómmal. - Miért, talán tilosban parkolok? (felháborodva) - Nem erről van szó, de beállt az autóm mögé, szeretnék haladni én is. - Minek állt oda? (gúnyosan) - Öhm, talán azért, mert ez egy vendégek számára fenntartott parkolóhely....? - De hát tilosban állok? (itt már majdnem kiabált) Mégis hova álljak? - Ha kienged, be tud állni az én helyemre. - De hát akkor tilosban állok? Miért álljak el, ha nem állok tilosban? Jól van, akkor megyek.... (itt felállt és méltatlankodva kifelé indult, miközben folyamatosan azon pörgött, hogy miért szóltam, hogy álljon arrébb) - Uram, már elnézést, de mégis ezt hogy gondolja? Maga áll rossz helyen és még maga van felháborodva? Én csak annyit kértem, álljon arrébb. - Tudja mit? Nem állok arrébb. Nem tud velem normálisan beszélni. Majd ha megtanul, arrébb állok. Ne is beszéljen hozzám, nem vagyok hajlandó szóba állni magával! És természetesen visszafordult és nem állt arrébb. A kerthelyiségben és bent is hallották a beszélgetést. Mindenki le volt döbbenve. Aztán pár perc múlva ment a dolgára, de úgy gondoltam, egy posztot megér ez a bunkó viselkedés. Köszönettel: Egy lelkes olvasótok
