Közkívánatra egy régebbi poszt.

Sose vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal !

Emo : - Tisztelt napiszar szerkesztőség! Szeretném ha feltennétek a napiszarra az emo katekóriába a szép kis kezem képét. Napiszar admin : - Nem elég jól látszik ! Vésd ! bele mégegyszer - finoman 🙂 ( mi nem gondoltuk komolyan ! ) Emo : - Bocs, de többet nem vághatom meg, mert a tanároknak figyelniük kell hogy nem-e vágom tovább, mert ha igen,jön újra a pszichológus és járnom kell pszichiáterhez. Nem akarom elbaszni az életem. Napiszar admin : Kiteszem, ha beleegyezel, hogy felkerüljön ez a beszélgetés az oldalra. Emo : Oké, de név nélkül ! Amennyiben fogalmad sincs kik azok az emosok, akkor piros linken kapsz több infót :

hu.wikipedia.orgwikiEmo

Valódi pörgés-tombolás: az indusztriális zene Vessetek meg, szórjatok fejemre átkot és dobáljatok meg önjáró McDonalds-ételmaradékkal, de biz szerintem a zenének elsősorban funkciója van. Szépsége, üzenete meg minden egyébje csak másodsorban. Most ha olyan őszintén tahóra veszem a dolgokat, amilyen valójába' vagyok, akkor eccerű a helyzet, mint a faék: van pörgős zene, aminek a célja, hogy az ember adrenalinszintjét fellője a bdös picsába és pattogjon tőle, mint a nikkelbolha, meg van nyugis, lazítós, hallgatós zene, pihenni, olvasni, dolgozni való, oszt kész. Ha a pörgős zenét, a tombolós adrenalinzenét nézzük, a XX. század utolsó húsz-harminc éve lényegében kétféle zenei műfajt produkált erre a célra: a rock, és akkor most ebbe nyugodtan vegyünk bele mindent a Queentől a death metalig, meg a dance, ebbe meg vegyük bele az egész techno-trance-goa-dárenbéz mindenséget. Teljes cikk a piros linken :

www.valodi.huindust