Egy alak a kasszánál áll a kígyózó sor végén. A mellette lévő sorból rámosolyog, nevetgél egy szőke bombázó. A fickó nem bírja tovább és kedvesen hozzászól: - Nem ismerjük mi egymást valahonnan? - Nem vagyok benne biztos, de szerintem az egyik gyerekem apja lehet. A fickónak eszébe jut az egyetlen eset, amikor hűtlen volt: - Úr Isten! Ön az a sztriptíztáncosnő, akit a legénybúcsún a csocsóasztalon dugtam meg a haverjaim szeme láttára, miközben a te barátnőid nedves zellerlevéllel vertek és egy uborkát dugtak a seggembe? - Nem. Én a fia angoltanárnője vagyok!
Szombatról vasárnapra virradóra hajnal 3 órakor 2 órára kell átállítani az órákat, tehát a téli időszámításnak megfelelően egy órával vissza. Jelenleg a kutatók megosztottak abban a kérdésben, hogy a számok alapján van-e értelme az óraátállításnak. Az emberek közérzete általában rosszabb lesz a téli időszámítás kezdetekor, mivel innentől kezdve tudatosul bennünk, hogy vége a nyárnak és jönnek a hideg, sötét téli hónapok.
Mesélj nekem apu, Mi az, hogy becsület? Hogyha az van nekem, Jár érte tisztelet? Milyen lesz apu, Az igaz szerelem? És ha majd elmúlik Akkor az fáj nekem? Vannak-e apu, Ma is istenek? Hisznek-e még bennük, Most is az emberek? Van-e tényleg élet A halál után? És ha ezt kérdezem, Miért nézel bután? És ha majd felnövök, Nekem is lesz sorsom? Mert most a tanulás, Az a legfőbb gondom. Miért lesznek rosszak, Apu, az emberek? Hogy lehet, hogy vannak Éhező gyerekek? Ha a munkádért mindig Megkapod a béred. A hónap végén akkor Miért nincsen pénzed? Ha rám nézel, látom, Fátyolos a szemed. Hogyha én nem lennék, Könnyebb volna neked? Hogyha öreg leszek, Nekem is lesz szagom? És az unokákat Én is elronthatom? A szomszéd néniből Mikorra lesz banya? Hogy lesz egy országból Mocskos zsiványtanya? Sok mindent nem tudok, De egyet, elhiheted, Megmutattad nekem, Milyen a szeretet. Ne búsulj, apa, Nem számít a pénzed, Mert jó, hogy velem vagy, Én így szeretlek téged. Muhi János - Mesélj apu
Beléptem a szobába és a sarokban Motkány és Ted züllöttek. Később együtt szűrtük a maradékot ezen az unalmas 7végén...
Hogy is van ez ??? "Az 1920-1930-as években még csak a férfiak dolgoztak, a családok mégis meg tudtak élni. Most technikailag már sokkal fejlettebbek vagyunk, gépek segítségével 1 ember 10 ember munkáját is el tudja végezni, sőt már gépek gyártanak gépeket, az emberek mégis többet dolgoznak, és mégis nehezebben tudnak megélni...."
Az istentisztelet vége felé a lelkész megkérdezte a gyülekezetet: - Mindannyian megbocsátottatok az ellenetek vétkezőknek? Mindenki buzgón bólogatott, kivéve hátul egy idős hölgyet. - Kovács néni!? Ön nem bocsát meg!? - Ó, hát nekem nincs egyetlen ellenségem sem. - Hát ez csodálatra méltó! Megkérdezhetem, mennyi idős is ön? - 97 múltam ... - Kedves asszonyom, megkérem, hogy jöjjön ki ide a gyülekezet elé, és mesélje el nekünk, miképpen lehetséges, hogy valaki majdnem százéves, és nincs egyetlen ellensége sem! A néni kitotyogott a lelkész mellé, szembefordult a gyülekezettel, és csak ennyit mondott: - Túléltem a kis geciket.
Kozel-i helyeken, dobozos Heineken, kilefetyelt kőbányai üvegében. Kozel-i helyeken, dobozos Heineken, most is visszhangzik a Dreher. Itt van a Stefi a hasamon, kifogy a sör a poharamból, Akkor is iszom ha nem akarok, ha nem fizet senki utamon. Gyomrom mossa a sör, hízik a vesém, az ember mindig jobbat remél. Sörből lettem, sörré leszek, félek, hogy a szeszbe veszek...
A hétvégén egy haverom szerette volna, ha örökké emlékezem rá, de inkább kihagytam a lehetőséget 🙂