Locsoló verset én írni nem tudtam, Így egyet Schmitt Páltól lenyúltam, Egy doktori cím is járt vele, Na de most már ki vele, Azt kérdezték mi ez a szokás, Pláégiumért is jár tojás, Lemondott már a Nyuszi és a Tündér is, Vajon a Tojásról lemondjak én is?

Két barátnő beszélget az egyiküknél, mikor a férj hazaérkezik. A barátnő felkiált: -Te, a férjed most érkezett meg egy nagy csokor virággal! -Na akkor ma megint szét kell tennem a lábamat! -Miért? Vázátok nincs?

Ami nem eladó, azt nem teszed a kirakatba ! Igaz ?

Egy Afrika-kutatót a dzsungelben közrefog egy csapat vad bennszülött. Az ellenállás felesleges. - Végem van – sóhajt a kutató. Ekkor váratlanul fény jelenik meg az égen, s rádörög egy mennyei hang: - Nem, nincs még véged! Ott egy lándzsa a lábad előtt, vedd fel gyorsan, és szúrd szíven vele a törzsfőnököt! Az Afrika-kutató felkapja a lándzsát, beledöfi a törzsfőnökbe mire az holtan esik össze. A bennszülöttek megdermednek, és eltorzult arccal merednek rá. Ekkor ismét megszólal az égi hang: - Na most van véged! :P

Hali ! Ezt kaptuk a havertól, Németországból hozta. Ilyet még nem láttam, papír dobozos bor?! Hová süllyedünk...

Eredeti dal a piros linken :

www.youtube.comwatch?v=hcm55lU9knw&feature=related