Orvostanhallgatók kórbonctan gyakorlaton, körbeállják az asztalon fekvő hullát, a doki pedig magyaráz nekik: - Ehhez a dologhoz jó gyomor, és jó megfigyelőképesség kell - azzal belenyomja a mutatóujját a hulla fenekébe, majd lenyalja. Ki próbálja meg utánam? Több hallgató elkezd öklendezni, néhányan elfehérednek, de egy srác jelentkezik. Benyomja az ujját a hulla fenekébe és lenyalja. A doki így szól: - Azt látom fiatalember, hogy jó gyomra van, de a megfigyelőképessége nulla. Én a mutatóujjamat dugtam be, és a középsőt nyaltam le!
Néhány évente újra és újra felbukkan, méghozzá akkor, ha a kellő külső tényezők egyszerre jelentkeznek. A tudósok szerint a hab sók és egyéb kemikáliák mellett olyan, az óceánban amúgy is megtalálható, kis méretű szerves hulladékokból áll össze, ami például az elhullott halak és elpusztult növények bomlásakor keletkezik. Ha ezeket egy különösen erős áramlat magával ragadja, rengeteg egymással is összetapadó apró buborék képződik a víz felszíne alatt. Amikor ez a buborékcsomag partközelbe ér, a felszínre emelkedik, ahol a víz folyamatos mozgása miatt habbá alakul át. Helyszín : Ausztrália
Szombat este összeröffentem a barátnőimmel egy kis megbeszélésre. Megígértem a férjemnek, hogy pontban éjféli 12-kor otthon leszek. De a buli túl jól sikerült, koktél, tánc, még több koktél és az idő elszaladt. Végül hajnali háromra értem haza, mondanom sem kell, hulla részegen... Épp becsuktam magam mögött az ajtót mikor a rohadt kakukkos óra rákezdte: KAKUKK, KAKUKK, KAKUKK! Mivel tudtam hogy a férjem fel fog ébredni a zajra gyorsan én is rázendítettem, és kakukkoltam...még kilencszer. Megúsztam egy veszekedést - gondoltam és büszkeséggel eltöltve eme zseniális ötletért - szép nyugodtan lefeküdtem a férjem mellé. Az utolsó gondolatom elalvás előtt az volt, hogy mennyire okos és fürge eszű vagyok, még a kritikus pillanatokban is feltalálom magam. Másnap mikor a férjem reggeli közben megkérdezte, hánykor értem haza, lazán válaszoltam, hogy pontosan éjjel 12-kor, ahogy megígértem! Nem szólt semmit, sőt, még kételkedni sem látszott. Na ezt megúsztam, - csodás - gondoltam, mikor megszólalt: - Apropó drágám, ki kéne cseréltetni a kakukkos órát! - Igen? És miért szerelmem? - kérdeztem remegve. Mire ő: - Hááát...az éjjel felébredtem mikor hármat kakukkolt és a fene tudja, hogy miért, vagy hogyan, de utána azt kiabálta, hogy "BASSZA MEG!"...aztán még négyet kakukkolt és miután végighányta a folyosót, másik hármat kakukkolt, miközben majd megszakadt a röhögéstől. Utána még egy kakukk, majd botladozás közben rálépett a macskára és összetörte a telefonasztalt a nappaliban. Az utolsó kakukkot már mellettem az ágyban adta ki magából, aztán egy fingás kíséretében egyszerűen elaludt. Ennyi... Mit szólsz hozzá, drágám?